A moszkvai központi bank jelentése szerint 1994 óta a második legnagyobb tőkekivonásra került sor tavaly - a 2010-esnek csaknem háromszorosa, 84,2 dollár hagyta el Oroszországot. Ebben a befektetők által bizonytalannak érzett környezet mellett nyilvánvalóan szerepet játszott a politikai bizonytalanság, a Kreml elleni példátlan tüntetés-hullám, amivel az elemzők nem számoltak - számolt be a Tőzsdefórum a The Moscow Times híradása alapján.

Míg az orosz jegybank októberben még úgy vélte, idén mintegy 36 milliárd dollárnyi tőke hagyja el az országot, novemberi jelentésében már 70 milliárd dollár szerepelt, annak ellenére, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a külföldi befektetések ösztönzésére. A be nem kalkulált elégedetlenségi hullám hatását bizonyítja, hogy az év utolsó három hónapjában 37,4 milliárd dollár menekült külföldre, vagyis a folyamat jelentősen felgyorsult - írta az orosz lap.

Peter Westin, az Aton stratégiai elemzője ugyanakkor rámutatott, hogy más tényezők is szerepet játszottak, például az, hogy a nyugati nagybankok tőkét vontak ki oroszországi leánybankjaikból. Andrej Klepacs gazdasági miniszterhelyettes név szerint is bírálta az UniCreditet és a Societe Generale-t azért, mert csökkentették oroszországi bankjaik likviditását.

A csúcsot a tőke menekülése a 2008-as pénzügyi válság idején állította fel 133,7 milliárd dollárral, viszont csökkenő GDP mellett, míg most ez a jelenség folyamatosan bővülő bruttó hazai termék mellett következett be. Nyilván emiatt merte Vlagyimir Putyin miniszterelnök kijelenteni, hogy a tőkemozgások 2006-ban feloldott korlátozását akkor sem állítják vissza, ha tovább erősödik a tőkekivonás az országból.