Negatív rekordot döntött kedden a szerb valuta: a nemzeti bank hivatalos középárfolyama szerint 1 euró 95,6565 dinárt ért.

A dinár árfolyamát a Szerb Nemzeti Bank naponta állapítja meg az előző napi bankközi kereskedés alapján. Eddig az volt a jellemző, hogy nyáron és télen, amikor a szerb vendégmunkások tömegesen tértek haza szabadságra Nyugat-Európából, s euróikon dinárt vásároltak, megerősödött a szerb valuta, ám ez a hatás idén nem érvényesült.

A téli megnövekedett dinárkereslet is csak ahhoz volt elég, hogy egy euró árát a december eleji 91,6 dinárról január elsejére 88,8 dinárra nyomja le, és ezután folytatódott a szerb pénz romlása. Egy euró a múlt év augusztusában még csak 75,75 dinárt ért.

Vállalkozók és gazdasági szakértők egy része is bírálja a Szerb Nemzeti Bankot, mert nem védi meg a dinárt, de Radovan Jelasic, az intézmény vezetője hajthatatlan: ragaszkodik ahhoz, hogy a bank csak a nagyon heves árfolyamváltozások megakadályozása érdekében avatkozzon be, de a tartalékok feléléséről a dinár védelmében hallani sem akar. A nemzeti bank csak ebben az évben 254 millió euróért vásárolt dinárt. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy visszafordítsa az árfolyamromlást.

Jelasic többször figyelmeztetett rá, hogy ha engedne a tartalékok felélése irányába ható, gazdasági rövidlátásból fakadó nyomásnak, azzal kezelhetetlen inflációt szabadítana el, s hosszú távon végleg tönkretenné a szerb gazdaságot. Ezért óvja a bank valutatartalékait, amelyek összege jelenleg 8,1 milliárd euró.

Ahhoz, hogy a dinár "meggyógyuljon", a bankelnök szerint külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, amelynek egyik ösztönzője a privatizáció. Szakemberek ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy Szerbiában - főleg a politikusok hibájából - megrekedt a magánosítás folyamata. Még mindig állami tulajdonban van, s az állami költségvetés kiadásait növeli a JAT légitársaság és a (rézbányákból és rézfeldolgozó üzemekből álló) Bori Fémkombinát, amelyekre még tavaly, a világméretű pénzügyi válság kirobbanása előtt elfogadható vételi ajánlatok érkeztek. A választások miatt egymást váltó döntéshozók azokat akkor kevesellték, ma pedig a JAT iránt már senki sem érdeklődik, s a bori kombinát tenderét is meg kellett hosszabbítani. Meghiúsulni látszik az a koncessziós megállapodás is, amely a magyar M5-ös autópálya folytatásának építésére vonatkozott. Az osztrák cégekkel kötött egyezményt azzal mondta fel Belgrád, hogy állami pénzből építi meg az utat, ám a válság miatti megszorító intézkedések miatt erre már nincs pénz a költségvetésben.