Nem húzott merészet a monetáris tanács, azaz nem lett igazuk a londoni elemzőknek, akik közül többen is 50 bázispontos, merészebb kamatcsökkentést vártak az immár ellenzék nélkül működő monetáris tanácstól.

Gerhardt Ferenccel, a hétfőn Király Júliát felváltó új jegybanki alelnökkel teljessé vált nézetazonosság a grémium tagjai között, hiszen a ma működő tanács valamennyi tagjának kinevezését Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte, és javaslata alapján jóváhagyta a parlament. A kamatcsökkentés előtt minden feltétel adott volt, az infláció alakulása, az ország külső megítélésének javulása és a kockázatvállalási hajlandóság egyaránt megalapozta a döntést, amelynek indokairól a 15 órakor kiadandó közleményében számol be a tanács.

Ez megtörtént. A tanács a március kamatcsökkenő ülés után kiadott közleményt megállapításait szinte szó szerint megismételve megállapította, hogy a gazdaság növekedése csak az idén indulhat meg újra, mert a fogyasztás továbbra sem akar növekedni, szemben a munkanélküliséggel, amely tartósan tíz százalék fölött stabilizálódik. Ebből azt szűri le a monetáris tanács, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony marad.

A rezsicsökkentéssel a 3 százalékos jegybanki cél alá - márciusban 2,2 százalékra - szorított infláció az év egészében itt ragadhat, mert az áremelési szándékokat a gyenge kereslet miatt nem tudták érvényesíteni a gyártók és a termelők. A tanács szerint az infláció jövőre is három.

 A növekedés idén az exportpiacaink élénkülésével indulhat újra, ugyanakkor mind a külső, és különösen a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre – állapítják meg. Szerencse, hogy az alacsony inflációs környezetben a lakossági reáljövedelmek ismét növekedhetnek, de abból a gazdaság sokat nem profitál, ugyanis a pluszjövedelem a bankokba, áramlik korábban felvett hitelek törlesztése miatt. A kereskedők legfeljebb 2014-tól számíthatnak forgalmuk növekedésére.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban kedvezően alakult. A javuló nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi piaci eszközök kockázati felára is jelentősen mérséklődött. A tanács értékelése alapján azonban a „nemzetközi közösség” jelentős erőfeszítései ellenére továbbra is fennáll a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét, ami óvatos monetáris politikai lépéseket indokol.

A tanács megítélése szerint az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint nem okozott meglepetést a jegybank újabb 25 bázispontos vágása. A döntéshozók márciushoz képest kedvezőbb helyzetben voltak, hisz mind a hazai, mind a nemzetközi fejlemények kedvezőbben alakultak, a hónap során erősödött a forint és mérséklődtek az állampapír-piaci hozamok. A ciprusi válság komolyabb negatív hatás nélkül elült, helyette az elmúlt hetekben minden a japán jegybank likviditásösztönző intézkedéseiről szólt.

A piacokra érkező újabb hatalmas pénzmennyiség rendkívül jótékonyan hatott az árazásokra, különösen a fejlődő országok állampapírjai tudtak jelentősen erősödni. Ez a hatás a magyar állampapírok teljesítményén is meglátszott, az erősödés figyelemre méltó volt a hosszabb lejáratokon. A kedvezőbb globális hangulat mellett hazai tényezők is támogatták a hozamok csökkenését. Az infláció márciusban rekordalacsony, a jegybanki cél alatti szintre csökkent, és a hónap során az új jegybanki vezetés által bevezetett unortodox intézkedések sem igazolták vissza egyelőre a korábbi félelmeket.

A piac jelenleg további, több mint 100 bázispontos kamatcsökkentésre számít egyéves időhorizonton, amelynek eredményeként akár 3,5 százalékra süllyedhet az alapkamat. A kilátásokat illetően két tényezőt érdemes figyelembe venni – figyelmeztet Bebesy. Jelenleg a növekedési aggodalmak miatt a jegybankok nagy része kamatot vág, azonban vannak arra utaló jelek, hogy egyes országok már a végére értek az enyhítésnek.

A brazil jegybank már emelt a hónap során, és a lengyel jegybank is azt kommunikálja, hogy nagy eséllyel végére értek a ciklusnak. Az esetlegesen változó trend az MNB mozgásterét is befolyásolja majd. A másik, hazánk esetében különösen fontos tényező a kamatvágásokkal párhuzamos devizagyengülésről szól. A forint is egyre gyengébb szintekre kúszik, egyre mérsékeltebb korrekciókkal, így mindig számolni kell azzal, hogy egy újabb devizagyengülési hullám már olyan szintekre löki a forintot, ahol nem lesz tér további vágásra.