Michael Buhlt, a Wiener Börse társ-vezérigazgatóját választotta meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökévé a börze  igazgatósága azt követően, hogy a társaság mai, rendkívüli közgyűlésén újjáalakult a grémium. Az alelnöki pozíciót Szécsényi Bálint tölti be. A tőzsde közleménye szerint az igazgatóág tagja lett Petr Koblic, a Prágai Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója, Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt.vezérigazgatója és Hannes Takács, CAPMEX Unternehmensberatung GmbH ügyvezetője. A közgyűlés döntése alapján a felügyelő bizottság új tagja lett Dezső Attila a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezetője.

Mint korábban beszámoltunk róla az utóbbi évek talán leghevesebb vihara zajlott szeptember elején a hazai tőzsdén a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerével kapcsolatban. A vita végül odáig csúcsosodott ki, hogy két meghatározó személy, az elnöki posztot betöltő Patai Mihály és a felügyelőbizottságot vezető Cselovszki Róbert lemondott posztjáról.

Ennek előzménye volt, hogy az öt legnagyobb hazai befektetési szolgáltató – a BÉT kereskedési rendszerével foglalkozó közgyülése előtt – sajtótájékoztatón jelezte, hogy roppant komoly károkat okozna számukra a honi tőzsde osztrák többségi tulajdonosa által támogatott XETRA kereskedési rendszer bevezetése. Ezzel ugyanis minden különösebb nehézség nélkül beléphetnének a magyar piacra a külföldi brókercégek, amelyek értelemszerűen részt hasítanának ki a hazai szolgáltatók piacából.

Az öt legnagyobb cég részéről akkor megjegyezték, valóban féltik pozícióikat, ám ezzel nemcsak ők, hanem a költségvetés is veszítene, s idővel állásokba is kerülne egy ilyen lépés, mivel a kisebb forgalom mellett kevesebb embernek tudnak munkát adni.

Ezt követően, az immár elnök és fb elnök nélkül maradt BÉT közgyűlésen a magyar brókercégek, tőkepiaci szolgáltatók szempontjából megnyugtató válaszok születtek. Olyan határozatot fogadtak el ugyanis – elfogadva az osztrák többségi tulajdonos Ceeseg AG módosított javaslatát –, hogy egyelőre nem vezetik be az új kereskedési rendszert, hanem azzal megvárják a Deutsche Börse és a New York Stock Exchange-EURONEXT egyesülését. Ami által a világ legnagyobb tőzsdéje jön létre. Ez irányt mutat a piacoknak a kereskedés technikai formáit illetően is.

Éppen erre hívták fel a figyelmet a magyar cégek mondván: mindenképpen ki kellene várni, mi lesz az egyesülés után, s attól függően kellene Budapesten is döntésre jutni a kereskedési rendszerről. Abban az esetben ugyanis, ha nem a XETRA rendszer lesz a – nagyoknál– a befutó, itthon közben mégis ezt vezetik be, akkor azt kockáztatják, hogy nagyon rövid időn belül egy újabb váltást kell végrehajtani.