Megvan a döntés: lekerülünk a szégyenpadról!
A magyar uniós biztos mindenkit megelőzött a Twitteren, legfrissebb bejegyzésében azt közölte: mai ülésén az Európai Bizottság Magyarország túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését javasolja. A hivatalos bejelentés délután lesz, ám Andor László, az Európai Bizottság tagjaként értelemszerűen részt vesz az üléseken – vagyis már tudhatja, mi lesz a döntés.
Nem Andor László volt az egyetlen EU-biztos, aki "megszegte" a testület embargóját, miszerint kettőkor jelenti be a döntéseket Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, előtte viszont semmi sem szivároghat ki. Antonio Tajani, a testület olasz alelnöke is szerette volna maga bejelenteni, hogy Olaszországot kiszedik a túlzottdeficit-eljárás alól, így ki is tweetelte a hírt, amit azonban később gyorsan törölt. Valószínűleg Olaszországra jobban odafigyelnek, a déli állam helyzete meglehetősen érzékeny, így ezt a szivárgást el kellett állítani.
A EU-s biztosok ma vitatták meg az uniós bürokrácia által előkészített munkadokumentumokat, javaslatokat tettek az úgynevezett országspecifikus ajánlásokra, amelyek az uniós tagállamok gazdaságpolitikáit hivatottak összehangolni, és javaslatokat tettek arra is, mi történjen azzal a húsz országgal, mely a túlzottdeficit-eljárás alá tartozik, azaz majdnem az egész osztállyal együtt ott ül a hírhedt szégyenpadon.
Az ajánlásokat és az eljárással kapcsolatos javaslatokat az uniós pénzügyminiszterek júniusban vitatják meg, ott még lehet lobbizni módosításokért.
Mi az a túlzottdeficit-eljárás?
A Magyarországon hírhedté vált túlzottdeficit-eljárás lényege, hogy az unió tagállamainak gazdaságait összehangolja, és ne hagyjon senkit letérni a közös útról. Ez azért kell, mert – Nagy-Britanniát kivéve – minden tagállamnak szerződéses kötelessége az eurót bevezetni, amelynek stabilitásához viszont nélkülözhetetlen az összehangolt gazdasági és költségvetési politika. Hogy ez mennyire nem egyszerű, az is mutatja, hogy húsz ország tartozik az eljárás alá a 27 tagállamból.
Az eljárás azon tagállammal szemben indítható, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a három százalékot. Ezt azonban tíz évvel ezelőtt nem vették olyan komolyan (például Németország esetében), amit most nagyon bánnak, a válság ugyanis könyörtelenül rámutatott az euró konstrukciójának hiányosságaira. A jelenlegi magyar kormánynak ilyen értelemben nem volt szerencséje: pont akkor szeretett volna nagyobb költségvetési mozgásteret, amikor minden ez ellen mozdult Európában.
Az eljárás beleilleszkedik az úgynevezett Európai Szemeszterbe, melynek során a bizottság novemberben megállapítja az unió gazdasági prioritásait. Ez márciusra kerül az unió tagállamainak vezetői elé, akik megvitatják, és esetleges módosításokkal elfogadják. Ennek alapján a tagországok áprilisban nyújtják be a stabilitási, illetve konvergenciaprogramot, és a nemzeti reformprogramot. Ennek elemzése zárul le május végére, és ezek alapján fogalmazza meg a bizottság az országspecifikus ajánlásokat, melyeket a tanács is később megvitat és elfogad. Ezeknek az ajánlásoknak a betartását a társak és a piac nyomása követeli ki, ám azon tagállamok esetében, melyek túlzottdeficit-eljárás alatt vannak, azoknak jogilag kötelezővé válnak az ajánlások.
Az ezeknek való nem megfelelés (amit szintén a tanács mond ki) az eurózónatagok esetében majdnem automatikus szankciót, a GDP 0,2 százalékának letétbe helyezését vonhatja maga után, amely később büntetéssé alakulhat át. Az eurózónán kívüli tagokkal szemben a kohéziós támogatások felfüggesztésével lehet nyomást gyakorolni. Az összehangoltság jegyében a legfrissebb szabályok szerint az eurózónás tagállamoknak még a nemzeti parlamentben zajló vita előtt el kell juttatniuk a költségvetési tervezetet Brüsszelbe, ahol azt véleményezik, és módosításokat javasolnak. A bizottság szerint az ajánlásoknak 60-70 százalékát fogadták meg a tagállamok.
Mi vezetett a döntésig?
Magyarország 2004 óta tartozik az eljárás alá, mert költségvetési hiánya rendre meghaladta a küszöbértéknek számító három százalékot. Tavaly februárban a bizottság az uniós források egy részének felfüggesztését javasolta az akkor éppen életbe lépő szigorúbb uniós gazdaságpolitikai szabályok jegyében. Ennek fontos előzménye az volt, hogy Olli Rehn, a pénzügyekkel foglalkozó EU-biztos már 2011 novemberében megkongatta a vészharangot: nem lesz elég az egyszeri lépésekkel és a magánnyugdíjpénztárak államosításával becsúszni a három százalék alá 2011 végére – ezek nélkül hat százalék lett volna a deficit, ráadásul a 2010-re és 2011-re a tanács által előírt félszázalékos javulás helyett 2,75 százalékkal romlott a strukturális egyenleg. Rehn tulajdonképpen közölte a magyar gazdaság irányítóival, egy hónapjuk van arra, hogy tartósan meggyőző számokat produkáljanak. Ez – négy másik, hasonló helyzetben lévő tagállammal ellentétben – a magyar kormánynak nem sikerült, és a bizottság, illetve a pénzügyminiszterek tanácsa a szankciók felvetése mellett döntött. Ezzel felrázták a magyar gazdaságpolitika tündérmeséről álmodó vezetőit, akik azóta odafigyelnek Rehn leveleire, a brüsszeli kívánságokra. Erre volt jó példa a Varga-csomag, amelyről már bejelentése előtt tárgyaltak a bizottsággal, tehát Budapestnek sem volt meglepetés, hogy Rehn május elején további intézkedéseket kért.
Hogy miért volt szükség a Varga-csomagra? A bizottság februári előrejelzése még a 2012-es hiányt is 2,4 százalékra becsülte, az ideit 3,4-ra, jövőre pedig 3,4 százalékos deficitet jósolt. Erre jött a konvergenciaprogram, amibe a kormány még nem illesztett újabb intézkedéseket, kormányzati érvelés szerint azért, mert azokat a Magyarország szempontjából kedvezőbb tavaszi bizottsági adatokhoz akarták igazítani, hogy kisebb korrekciót kelljen végezni. Tesztelték a bizottságot, mennyi kell még. Május elején meg is jöttek a bizottság számai: a 2012-es hiány 1,9 százalék lett, 2013-ra 3 százalékot, jövőre 3,4-et jeleztek előre. Olli Rehn EU-biztos ekkor jelezte: további intézkedéseket kell meglépni, hogy Magyarország kikerüljön az eljárás alól. A bizottság ekkor már egyeztetett a magyar kormánnyal, milyen méretű lépések kellenek. A Varga-bejelentés előkészített volt Brüsszelben, még ha a hivatalos magyar tájékoztatás nem is volt túlontúl részletes.
A magyar intézkedések minőségét rendszeresen bírálja Brüsszel. A magyar kormány alapvetően a bevételi oldalt növelő intézkedéseket tett, köztük a különadókat és az egyszeri hatású intézkedéseket az Európai Bizottság rendre bírálta (várhatóan az országspecifikus ajánlásokban bírálja most is), s a kiadási oldal lefaragását, a különadók kivezetését javasolta a kormánynak. Ugyanakkor az eljárás szabályai szerint a kikerülésnél (abrogáció) az számít, hogy hozni kell a három százalék alatti küszöbértéket határidőre (esetünkben 2012-re), és a gazdasági előrejelzésben szereplő évekre, azaz idén és jövőre is. A háromlépcsős Varga-csomag ezt, úgy tűnik, biztosítja. (A reklámadónak ehhez nincs köze, azt a bizottság már nem vette figyelembe.)
Miért fontos mindez?
Az eljárásból való kikerülés elsősorban politikailag fontos a magyar kormánynak, amely most Brüsszel felett aratott győzelemként állítja be azt, hogy betartották a szabályokat. Ugyanakkor Budapest gazdaságilag is jóval szabadabbá válik Brüsszeltől, hiszen bár továbbra is kapunk majd gazdaságpolitikai ajánlásokat, szankciók nem fenyegetnek. A kockázatokkal tisztában vannak Brüsszelben, és emlékeztetnek, az eljárásba akár fél év múlva is vissza lehet kerülni, a bizottság bármikor közbeléphet. Több forrásunk tartja rizikósnak a magyar kampányidőszakot, s nem is feltétlenül Orbán Viktor, hanem a Fidesz többi vezetőjének kampányköltségvetésre vonatkozó esetleges nyomása, ötleteik miatt. Orbán brüsszeli információk szerint garanciát adott Barrosónak januári találkozásukkor arra, nem lesz kampányköltségvetés. Eközben a bizottság politikailag jól jöhet ki a döntésből: bizonyítani tudja, hogy az alkotmányos aggályok és a politikai viták ellenére képes objektíven megítélni a magyar gazdaságpolitikát.
Mi a helyzet eközben Európával?
Magyarország nem tartozik gazdaságpolitikailag az EU prioritásai közé, és azt sem szabad elfelejteni, a bizottság az elmúlt hónapokban lazított szigorú hozzáállásán a pénzügyi kormányzás terén. Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Franciaország, illetve Belgium miatt sokkal inkább fáj a feje a bizottságnak. Itália valószínűleg szintén kikerül az eljárás alól, amit sokan rendkívül kockázatosnak tartanak, tekintve a majdnem állandó politikai bizonytalanságot. Franciaország várhatóan haladékot kap a hiánycél teljesítésére, mert Brüsszel megítélése szerint külső okok befolyásolták a növekedés megtorpanását, és eközben az ország teljesíti a felírt strukturális kiigazítást. Belgium lesz a nagy kérdés az idei csomagban, hiszen nekik nem sikerült a 2012-es határidőre három százalék alá mérsékelni a deficitet, és a strukturális kiigazításaik is elmaradtak, tehát elvileg nem zárható ki – euróövezeti tagról lévén szó – a majdnem automatikus szankció lehetősége.
A bizottság az elmúlt hónapokban lazított szigorú hozzáállásán a pénzügyi kormányzás terén, és valószínűleg ez Magyarországra nézve is kedvező hangulatot teremt. A bizottság szerint a költségvetési kiigazítások lazítását, a piac nyomásának felengedését arra kéne használnia a kormányoknak, hogy a szerkezeti átalakításokra koncentrálnak.
