Megvágják a kutyásokat
Magyarországon egy 2006-os felmérés szerint 2,5 millió kutya élt – és azóta a számuk egyes vélemények szerint biztosan nem csökkent. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke a 180 percben azt mondta, szerinte az adat túlzó, jelenleg 1,7-1,8 millió eb lehet az országban. A pontos számot nem lehet megállapítani, azért sem, mert Nyugat-Európa több országával ellentétben hazánkban nem kötelező csippel ellátni a kutyákat.
Gönczi Gábor szerint azonban már készül egy kormányrendelet, amely 2013. január 1-jétől kötelezővé teszi minden négy hónaposnál idősebb kutya mikrocsipes megjelölését. Ezzel helyre lehetne hozni a korábban elfogadott törvény hibáit – mondta a kamarai vezető. Annak idején ugyanis a törvényhez rendkívül jó kormány-előterjesztés készült, de sajnos a témában minden parlamenti képviselő szakértőnek érezte magát, és olyan egyéni módosítók születtek, amelyek a jó tervezetből meglehetősen bizonytalan törvényt hoztak ki – mondta Gönczi Gábor.
Már a kormány-előterjesztésben benne volt a kötelező mikrocsipes megjelölés, de a végén azért nem került bele a javaslatba, mert a jogszabály előkészítői tudták, hogy bizonyos képviselők „népboldogító” szándékkal ki fogják szavazni belőle. „Egy kormányrendelet ilyen szempontból más” – tette hozzá az állatorvos.
A kamarai elnök hangsúlyozta azt is, a felelős állattartáshoz tartozik, hogy a gazda nem úgy tartja jószágát, mint egy gépet, tudomásul veszi, hogy kötelességei vannak az élőlény iránt. „Az állat nem egy gép, egy játék, amit ha megunok, kidobok” – mondta a szakember, aki egyetért vele, hogy elsősorban nem a kutyákat, hanem a gazdákat kell kiképezni.
Gönczi Gábor elmondta, a mikrocsipek beültetése továbbra is az állatorvosok feladata lesz, az egyértelműen az ő kompetenciájukba tartozó művelet. Arra a felvetésre, hogy ez jelentős üzlet lehet az állatorvosoknak, a kamarai elnök azt mondta, a csipek beültetése a hivatásuk része.
A szakember kiemelte, a kötelező csipezésnek akkor lesz értelme, ha az állatok adatainak központi nyilvántartása is megoldódik. Ez a kérdés szintén jövő év januárjától rendeződik, amikortól a csipezés mellett kötelező lesz a nyilvántartásba vétel is, utóbbiról ugyanis az állatvédelmi törvényben korábban elmulasztottak rendelkezni.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a felelős állattartás kapcsán arról beszélt a 180 percben, hogy népszerűsíteni kellene az ebek ivartalanítását, elkerülve a túlzott szaporulatot, illetve a kóbor állatok számának növekedését. Az állatvédő szerint viszont ezzel a beavatkozással az a gond, hogy nagyon drága, sokan ezért nem műtetik meg ebüket. Szilágyi István szerint a hatósági ár bevezetése javíthatna a helyzeten.
A javaslattal nem ért egyet az állatorvosi kamara. Gönczi Gábor elnök elmondta, a szakmai szervezet kész rá, hogy az ivartalanítások számának növelése érdekében ösztönözze – a szolgáltatásaikhoz egyébként különböző színvonalú körülményeket nyújtó – kollégákat áraik kedvező alakítására. „De azért egyvalamit hadd fűzzek hozzá: a hatósági ár semmiképpen nem megoldás. Illetve: én örömmel fogadom el ezt akkor, ha a kormányzat azt is elrendeli, hogy egy évben egy hónapon át a benzin is hatósági áras legyen, mondjuk, a mostani ár alatt 30 százalékkal” – mondta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.
Magyarországon egy kutya csipeztetése 3500 forintba, ivartalanítása legalább 25 ezerbe kerül – hangzott el a 180 percben.
Forrás: Hirado.hu
