Megúsztuk: Brüsszel szerint is tartható a hiánycél
A kormány súrolja a lécet, de hozza a hiánycélt a bizottság szerint. Éppen az uniós küszöbértéken belül, 2,9 lesz 2013-ban a költségvetési hiány, 2014-re 3,0 százalékos hiányt jósol az Európai Bizottság (EB) őszi gazdasági előrejelzése szerint, melyet kedden délután hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. 2015-re 2,7 százalékos deficitet jósol a bizottság gazdasági főigazgatósága.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is kint maradunk a túlzottdeficit-eljárásból, és egyelőre semmi vetíti előre, hogy később visszakerülnénk. Áltllában az Eurostat által igazolt lezárt költségvetési adatok után lehet megindítani az eljárást, bár jogilag lehetőség van arra, hogy az előrejelzés alapján intézkedjenek. (Ennek azonban olyan súlyos hiányszámnak kéne lennie, hogy a bizottságnak politikailag is kivitelezhető legyen az eljárás megindítása az előrejelzés alapján.) A bizottság jogi szakértői szerint egyébként a 3,0 még nem számít az uniós küszöbérték megsértésének, hiszen nincs „felette” a mértékadó három százaléknak.
Az államadósság a bizottsági értékelés szerint idén 80,7 lesz, jövőre 79,9 százalék, 2015-re pedig 79,4 százalékot mond a brüsszeli testület. A GDP-növekedés a bizottság szerint idén 0,7, 2014-ben 1,8, lesz, 2015-ben pedig várhatóan már 2,1 százalékos ütemű gazdaságbővüléssel számol a bizottság - nagyjából elfogadva ezzel a hivatalos magyar várakozást is. (A költségvetésben a kabinet az idén 0,9 százalékos, jövőre 2, 2015-ben pedig 2,3 százalékos növekedést vár).
Közvetett gazdaságélénkítő intézkedéseknek köszönhetően beindult a fokozatos fellendülés – állapítja meg az EB előrejelzéséhez csatolt rövid értékelés. A rövid 2010-2011 fellendülés után 2012-ben recesszióban volt a magyar gazdaság. Idén az első negyedév fordulatot hozott a gazdasági tevékenységben, főként a mezőgazdaságban, ezért várható mérsékelt növekedés idén –állapítja meg a bizottság. A külső kereslet növekedése és a gépipari kapacitás növekedése miatt az export is erősödni fog várhatóan. Ugyanakkor a bizottság szerint a belső fogyasztás erősödése lesz a növekedés első számú motorja.
A bizottság elismeri a rezsicsökkentés fogyasztásélénkítő hatását. Növekszik az elkölthető jövedelem, ami a bizottság szerint a szabályozott árcsökkentéseknek köszönhető, bár a magas munkanélküliség és a források szűkössége visszafogja a költekezést – állapítja meg az elemzés. Szakértők ugyanakkor hozzáteszik, a rezsicsökkentésnek ez a rövid távú hatása, de ez még nem jelenti azt, hogy a bizottság ne gondolná úgy, hosszú távon az árszabályozás nem előnyös.
A befektetések meredek zuhanása az előrejelzés szerint megáll, köszönhetően az EU-támogatásokkal felturbózott állami beruházások növekedésének. A magánbefektetések azonban továbbra is a negatívak maradnak a hitelezés csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége miatt. Ez később a jegybank gazdaságélénkítő intézkedéseinek köszönhetően fordulhat pozitívba. A háztartások fogyasztásának növekedését várja a bizottság a további árszabályozásnak, a közszféra bérnövekedésének és a hitelezés lazításának köszönhetően.
A foglalkoztatás 2013 első felében az egy évvel ezelőtthöz képest 1 százalékkal bővült, de továbbra is főleg a közmunkaprogram eredményeként. A hazai magánszektorban azonban továbbra is stagnál a foglalkoztatás, sőt, némi csökkenés várható ezen a területen a 2012-es rosszabb adatok miatt. A munkanélküliségi ráta a bizottság szerint a következő két évben is két számjegyű lesz. A történelmi mélypontra süllyedt viszont az infláció 2013 harmadik negyedévében: az 1,6 százalékos szám a bizottság szerint a rezsicsökkentés fokozatos hullámainak köszönhető.
A 2013-as deficitszámmal kapcsolatban a bizottság kitér rá, hogy a hiány azért növekedett, mert a GDP egy százalékát kitevő értékben a vártánál alacsonyabb volt az adóbevétel a júniusi adóemelések ellenére is. A májusi 0,3 százalékos megszorítások ellenére 1 százalékkal magasabb kiadásokkal számol a bizottság. Ezt az értékelés szerint nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a frekvenciaeladásból befolyt bevétel és költségvetési tartalék.
A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit oka a bizottság szerint a közoktatási szektorban tervezett béremelés, az egyszerűsített vállalkozási adók, és a családi adókedvezmények kiterjesztése. Ezeket csak részben ellensúlyozza a bérek befagyasztása a közszférában, az útdíjakból befolyó bevétel, és az adóügyi igazgatás javítása. Az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy a tartalékokhoz nem kell hozzányúlni.
Az előrejelzés azt is megjegyzi, hogy csak bejelentett, kidolgozott intézkedéseket tudja figyelembe venni, így sem a devizaadósok megsegítésére tervezett kormányzati intézkedéssel, sem a családi járulékok kiterjesztésével nem számoltak, így komoly kockázata van, hogy a hiány növekedhet ezek fényében. A strukturális hiány az előrejelzés szerint idén és jövőre is romlik 1,5 százalékkal.
Az elemzés lábjegyzetben kitér arra is, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának. A körülbelül 100 milliárd forintot érintő ügy még nem lezárt, de mivel az Eurostat saját vizsgálatot nem folytat, a magyar statisztikai hivatalnak, a KSH-nak kéne megállapítania, hogy az összeg növelheti-e a hiányt.
