Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), Új Nemzeti Cselekvési Terv című tanácskozáson Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímaügyekért felelős helyettes államtitkára az ÚSZT-ben meghatározott zöld gazdaság finanszírozásának új állami megközelítéséről beszélt, mivel a szükséges beruházások 80 százalékát a "szabadpiacról" kell megszerezni, és csak 20 százalék az európai uniós és a magyar állami forrás.

Ezért minden stratégiai lépés előkésztésébe bevonják a vállalkozásokat, és befektetőbarát környezetet teremtenek a bürokrácia csökkentésével, az engedélyezés egyszerűsítésével.

A helyettes államtitkár emlékeztetett a kormány idei stratégiaalkotási tervére: többek között az Új Széchenyi Terv 2020-ig szóló tervére, benne a "zöld kitörési pontokkal", a Magyarország energiastratégiája 2030-ig elnevezésű tervezetre, a Duna Stratégiára, amely része a megújuló energiastratégiának.

A megújuló cselekvési stratégia például azért csúszik az eredeti határidőhöz, 2010 nyarához képest, mert azt össze akarják kötni az energiastratégia kidolgozásával.

Szerdahelyi György, az NFM osztályvezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament és Tanács 2009-ben hozott irányelvét a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról 2010. december 5-ig kell a nemzeti jogba átültetni. Az unió ebben a direktívában kétévente előrehaladási jelentési kötelezettséget ír elő, amit először 2011.december 31-ig kell megtenni.

A tanácskozás résztvevői közül volt, aki a hatástanulmányokat kérte számon, volt, aki kétségbe vonta a készülő Nemzeti Cselekvési Terv célszámainak megvalósítását.

Olajos Péter hangsúlyozta, hogy éppen a megújuló energia esetében olyan gyors a technológiai fejlődés, hogy nehéz az előrejelzés. A tervek az irányokat jelzik, és korrekcióra maga az Európai Unió is lehetőséget ad.

A helyettes államtitkár a hazai lignitvagyon kihasználását lehetővé tevő szén-dioxidmegkötési eljárásokat firtató kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus szénmegkötési eljárásának magyarországi kísérleti projektjéről folynak előrehaladott tárgyalások.

Olajos Péter, szintén kérdésre válaszolva közölte, hogy az ÚSZT-ben szerepet kapott a megújuló energiát előállító technológiák magyarországi gyártásának támogatása. Hozzáfűzte: a magyar piac kicsi, ezért a regionális piacon meglévő réseket kell megtalálniuk a magyar gyártóknak.

Tóth Tamás, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője a konferencián a cselekvési terv várható célszámait ismertette annak a modellnek az alapján, amelyben 85 százalékban a legkisebb költséget és 15 százalékban a legtöbb új munkahelyet létrehozó kapacitások kiépítését vették alapul.

A 2008. évi 51,35 petajoule megújuló energiamennyiséget 2020-ra 107,54 petajoule-ra növelik. Ehhez 2010. évi reálértéken 1.250 milliárd forint ráfordítás szükséges. Ebből 650 milliárd forint beruházási-, 55 milliárd forint pedig működési támogatást jelentene, ezzel 12 ezer új munkahely jönne létre - ismertette.