A GfK Hungária Piackutató Intézet minden év őszén megjelenő, a stratégiai tervezéshez segítséget nyújtó tanulmánya szerint az elmúlt közel egy évben a szupermarketek tovább tudták növelni piacrészüket. A hipermarketek intenzív növekedése megtorpant, azonban az áruháznyitásoknak köszönhetően néhány éven belül várhatóan további 1,5-2 százalékponttal növelni tudják majd piacrészüket.

Kizárólag az adatokat vizsgálva, az egyes értékesítési csatornák teljesítményét illetően el kell mondani, hogy az elmúlt közel egy év egyértelmű nyertesei a szupermarketek, amelyek 2 százalékkal tudták növelni értékbeli részesedésüket a háztartások napi fogyasztási cikk bevásárlásaiból.

„A számok mögött a Plus diszkont lánc tagjainak Spar szupermarketekké történő átalakítása áll, részben ez okozza a szupermarket csatornában tapasztalható jelentős emelkedést, illetve a diszkontok piacrészének csökkenését. Az elkövetkezendő időszakban a szupermarketek helyzete  előreláthatólag a válság ellenére is erősödni fog, elsősorban a további áruháznyitásoknak köszönhetően” – elemezte az okokat Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

A diszkontok piaci részesedése a már említett Spar-Plus tranzakció miatt egy százalékponttal csökkent. Ugyanezen okból a csatornán belül rövidtávon további piacvesztés valószínűsíthető, azonban a Plus-ok eltűnéséből eredő piacvesztést tompítani, majd hamarosan ellensúlyozni fogják a további üzletnyitások, új szereplők esetleges piacra lépése a szegmensben, a fogyasztók válság okozta takarékossági törekvései, illetve a diszkontok elfogadottságának és kedveltségének növekedése (melyhez a diszkontcsatornában működő láncok nagyban hozzájárulnak a helyi igényekhez fokozatosan alkalmazkodó termékkínálatukkal, stratégiájukkal).

A hipermarketek intenzív növekedése körülbelül másfél éve megtorpant. Expanziójuk lelassult, ami érthető, hiszen bizonyos vásárlóerő és lélekszám alatt célszerűbb kisebb alapterületű üzleteket működtetni. Új piaci belépő középtávon nem várható, azonban néhány év távlatában a meglévő láncok további áruháznyitásainak köszönhetően várhatóan további 1,5-2 százalékponttal növelni tudják piacrészüket.

A hazai kisbolt-láncoknál mért vásárlások egyre inkább szóródnak a csatornák között, hiszen szerkezetük folyamatosan fejlődik, és már régen eltértek az eredeti, kisboltokat tömörítő beszerzési hálózat funkciójuktól, és egyre több szupermarketet, kényelmi boltot, C&C áruházat (a jövőben esetleg diszkontot) üzemeltetnek. A szupermarketek és a diszkontok exkluzívabb megjelenésükkel, nagyobb termékválasztékukkal jobban vonzzák a vásárlókat, ezért a hazai tulajdonú láncok kisboltjainak szerepe fokozatosan csökkeni fog.

Annak ellenére, hogy a válság hatására a fogyasztók egy része inkább az előre megtervezett, utazással nem járó, visszafogott fogyasztás mellett dönt, melyben átmenetileg nagyobb szerephez juthatnak a lakóhely közeli kis üzletek, egyre több független kisvállalkozó dönt vállalkozásának felszámolása vagy valamelyik hazai lánchoz való csatlakozása mellett. Így középtávon a független kisvállalkozások számának és piacrészüknek a csökkenése várható.
Áruházláncok megszűnése, továbbá az értékesítési lánc lerövidítésére irányuló törekvések miatt erőteljesen csökkent a Cash&Carry hálózatok szerepe, amely csökkenés előreláthatólag a jövőben is folytatódni fog.

Kelet-Közép Európa országaiban a szupermarketek veszíthetnek súlyukból

Kelet-Közép Európa országainak csatornatípusait vizsgálva elmondható, hogy középtávon a diszkontcsatornában várható a legintenzívebb fejlődés, elsősorban a nyugat-európai tulajdonban lévő diszkonthálózatok intenzív expanziója révén. A hipermarketek piaci részesedése már nem nő számottevően, a szupermarketek viszont veszíthetnek súlyukból.

A GfK Csoport Kelet-Közép Európa számos országában évi rendszerességgel végez kutatást a vásárlók viselkedéséről és preferenciáiról. A legfrissebb, 2009-es kutatás eredményei szerint a hipermarketek Romániában, Csehországban, Bosznia-Hercegovinában és Oroszországban a legkedveltebbek.

Fejlődésük Romániában volt a legintenzívebb, ahol egy év alatt 29-ről 42 százalékra nőtt a hipermarketeket legfontosabb élelmiszer-beszerzési helyként megjelölők aránya (2004-ben ez az adat mindössze 6% volt). Romániában a hipermarketek terjeszkedése 2009-ben előreláthatólag lelassul majd a kevesebb áruháznyitás miatt. A szupermarketek pozíciója Horvátországban és Ukrajnában a legerősebb. Legnagyobb arányban a lengyel, az orosz és a cseh fogyasztók vásárolnak a diszkontokban, ezzel szemben a csatornatípus nem, vagy csak minimálisan elterjedt Bulgáriában, Ukrajnában, Szerbiában, orvátországban és Bosznia-Hercegovinában. 

Gyorsan terjed a diszkontvásárlás Romániában, 2005-ben még csupán 1-2, 2008 év végén pedig már 17 százalékos volt a csatornatípust előszeretettel választók aránya. Ukrán és orosz specifikum az utcai standok, kioszkok és piacok viszonylagosan nagy súlya ezen országok kiskereskedelmében.