Megtorpant a tízmilliárdos projekt
– Az MVM Net Távközlési Szolgáltató Zrt. által elindított, CDMA 450 MHz-es technológiával megvalósítandó hálózat rendszerszállítói, illetve generálkivitelezői szerződéseinek meg kötéséről még nem született döntés, így arról nem áll módunkban felvilágosítást adni. Természetesen amennyiben végső döntés születik az érintett ügyben, arról az MVM a sajtó útján tájékoztatja a közvéleményt – ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya válaszolta kérdéseinkre, melyekben azt is firtattuk, milyen szempontokat vizsgál a tárca.
Noha a döntés szempontjait nem részletezték, több forrásból tudjuk, hogy a szaktárcánál szeretnének választ kapni arra:miért nem a többszörös sebességet és nagyobb kapacitást biztosító, olcsóbban üzemeltethető s mindössze 10-15 százalékkal drágább LTE technológiát kívánja használni az MVM Net. Úgy tudjuk, tartja magát az az álláspont, amely szerint nem felel meg a felelős gazdálkodásnak, ha egy állami cég tízmilliárd forintot költ egy kifutó technológiára.
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az MVM vezérkara hét nap alatt szeretett volna miniszteri áldást kapni annak a mobilhálózatnak a kiépítésére, amelyen egyebek között az intelligens mérő órák kommunikálnának az energiaszolgáltató cégek számlázó- és rendszerirányító központjaival. Ami azért érdekes, mert az állami cégeknél Seszták Miklós fejlesztési miniszter július eleji utasítása alapján csak a napi működéshez elengedhetetlenül szükséges szolgáltatásokra és beszerzésekre lehet szerződni. Az MVM vezére, Baji Csaba és műszaki helyettese, Nagy Sándor által jegyzett levélben hangsúlyozzák is: ha július 31-ig nem hagyják jóvá a szerződéskötést, a médiahatósággal aláírt hatósági szerződésben foglalt határidők és egyéb műszaki paraméterek teljesíthetősége kétségessé válik.
Valószínűleg a nagy sietségnek tudható be, hogy a miniszternek küldött tájékoztatásból olyan alapvető információk maradtak ki, mint hogy a technológiai szállítók milyen árajánlatokat adtak, s melyik céggel milyen összegű szerződéskötést terveznek. A levél szerint két kínai cég, a ZTE és a Huawei is pályázott, mellettük az Alcatel Lucent, az Airbus, a Kapsch és a Fornax alkotta konzorcium nyújtott be ajánlatot.
Egyelőre tehát nem tudni, mikor indul a projekt, de két hetet már biztosan csúszik. Ez azért is problematikus, mert a hatósági szerződésben foglalt határidők teljesíthetősége már az április végi aláíráskor is kétséges volt. Csak egy példa: december 31-ig az egy számjegyű utak lefedettségét 165 bázisállomással kellene biztosítani. Ezeknek azonban még a helyét is aligalig tudják az állami cégnél.
Bőven teljesülhet a kormány 104 milliárd forintos bevételi terve a frekvenciaeladásokból. Legalábbis értesüléseink szerint a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság a napokban viszont ajánlatok adására szólítja fel az indulókat, a Magyar Telekomot, a Telenort, a Vodafone-t és a piacra belépni kívánó Digit. A pályázati kiírás szerint viszontajánlati kör akkor van, ha az adott frekvenciacsomagra több pályázat is érkezett, s azok összege közel volt egymáshoz. Vagyis a szolgáltatók most felfelé srófolják az árakat, ami jó a költségvetésnek – és biztosan a fogyasztók fogják megfizetni. A 800, 900, 1800 és 2600 megahertzes sáv blokkjaira pályázik a három mobilcég és a Digi. Az utóbbi zöldmezős mobilinternet-hálózatot építene, a többiek pedig a 3G és 4G hálózatuk lefedettségét és kapacitását növelhetik az újabb sávokkal. A pályázaton néhány hét múlva várható eredmény, legjobb esetben szeptember végén érezhetik az előfizetők, hogy az elnyert frekvenciákkal javult a szolgáltatás minősége. (V. G. G.)
