Elavult, így megszünteti a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsot

Újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés rendszerét: megalakítja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum helyett működik majd.

Elavultnak tartja a kormány az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerét, ezért ezen a téren is kitalált valamit, aminek a nevébe beleépíthette a nemzeti szót. Ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, létrehoznak egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít.

Bértárgyalás az OÉT-en

A szaktárca közleménye szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egymással párhuzamosan sok témában egymás átfedéseiként működnek. Míg az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, addig a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. Szerintük: megérett az idő egy új, a társadalom egészét lefedő, általános gazdaságpolitikai és szociális kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület életre hívására.

- Informálisan értesültünk arról, hogy mire készül a kormány, de az érdekegyeztetés átszervezéséről szóló előterjesztést nem láttuk, nem véleményezhettük - mondta lapunknak Dávid Ferenc a Vosz főtitkára, az OÉT munkaadói oldalának képviselője. Hozzátette, egyébként nem az a fontos, hogy mi a neve egy intézménynek, hanem hogy általa lesz-e érdemi párbeszéd. Az elmúlt egy évben ugyanis szerinte a társadalmi párbeszéd takaréklángon működött, és ennek eredménye mérhető abban is, hogy hányan vonulnak az utcára azért, hogy meghallgassa őket a kormány.

Dávid Ferenc szerint a jövőt illetően az is kérdés, hogy vajon ezentúl kíváncsi lesz-e a kormány arra, hogy a döntései milyen hatással lehetnek az érintettekre. És nem utólag, hanem még mielőtt a parlamentben meglévő kétharmad segítségével megszavaztatná. Hozzátette, jó lenne belátni végre, hogy kétharmada csak az országgyűlésben van a kormánynak és nem a magyar társadalomban. Mint mondta, hívják is bárhogyan az érdekegyeztető fórumot, a lényeg, hogy hiteles résztvevői legyenek, és hatékony párbeszédet tegyen lehetővé.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

A sajtó azonban kézhez kapott egy anyagot arról, hogy miként is képzeli a kormány az érdekegyeztetés jövőjét. Ahogyan írják, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács konzultatív, véleményező és javaslattevő szerepkört kap. A többi között nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles korét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket. Véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről, részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a napirendjére tűz.

A tanácsban jelen lesznek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek, a gazdasági kamarák, a civil társadalom (nagycsaládosok civil szervezetei; környezetvédők; oktatási- és ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó civil szervezetek; ifjúság-, sport-, kultúra témakörével foglalkozó civil szervezetek, egészségügyi- és szociális feladatokat ellátó civil szervezetek, valamint a nyugdíjasok civil szervezetei, a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői.  Az új rendszerben a kormányzat szerepe nem lehet erősebb a közvetítői szerepnél.

Országos Érdekegyeztető Tanács

Az Országos Érdekegyeztető Tanács a jelenlegi formájában 2002 óta működik, 2009-től önálló törvényi szabályozással, de már 1988-óta jelen volt különböző felhatalmazásokkal. Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti központi konzultációk országos érdekegyeztető fóruma. A testület megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket.

Az OÉT-nek jelenleg tíz bizottsága és három szakfóruma van. E fórumok legfontosabb feladata, hogy teret adjanak a szakmai konzultációra, véleménycserére, annak érdekében, hogy a plenáris üléseken már kiforrott álláspontok találkozhassanak. A kormány szerint azonban sok esetben azonban az oldalak nem alakítottak ki egységes oldalálláspontot, egyes tagszervezetektől nem is képviseltették magukat a bizottsági üléseken, így a bizottsági munka színvonala a kívánatosnál alacsonyabb.

Az oldalak a legritkább esetben alakítanak ki egységes véleményt, így a kormány ezzel csak azokon a plenáris üléseken találkozik először, amelyeknek a konzultáció lezáró momentumát kellene jelentenie. A bizottságok nagy száma meglehetősen széttagolttá teszi a működést, nehezíti az áttekintést. Több bizottság évente csak egy-két alkalommal ülésezik, ugyanakkor van olyan bizottság is, amely 2003 óta nem ült össze, kizárva ezzel a hatékony munkavégzést egyúttal megkérdőjelezve a rendszer működtetésének szükségességét - állítják.

Az OÉT-tagszervezetek 2001 előtt nem kaptak közvetlen állami támogatást az abban folyó munkájuk segítésére, ugyanakkor a közvetlen támogatás összege 2001-től egyre nagyobb mértékben növekedett: 2001-ben összesen 110 millió, 2002-ben 441 millió, 2003-ban 575 millió, 2004-ben 900 millió forint támogatásban részesültek; 2005-től az 1,22 milliárd forint 2010-re végül felemelkedett 1,748 milliárd forintra. A munkáltatói, illetve a munkaadói oldal egyenlő mértékben, fele-fele arányban osztozott a forráson, az oldalakon belül pedig saját megállapodásuk szerint. Idén a támogatási előirányzat 906 millió forintra csökkent.

Akiket érint

Borsik János, az Autonómok elnöke az MTI-nek úgy vélte, hogy a társadalmi párbeszédet nem helyettesíti a “nemzeti konzultáció”. “Úgy látszik a kormányról egyszerűen leperegnek a szakszervezetek egyeztetést sürgető felhívásai” – mondta. A konföderáció a társadalommal, a munkavállalókkal szembeni “pimaszságnak” tartja a kormány viselkedését. Elmondta: mivel a szakszervezetek úgy látják, hogy a kormány viselkedése veszélyezteti a munka- és társadalmi békét, érlelődik egy újabb közös szakszervezeti fellépés. Ezt erősítette meg az MSZOSZ is. A szövetség hangsúlyozta, hogy a munkavállalók problémái konföderációtól függetlenül azonosak, ezért érdekeiket együttesen kell képviselniük.

Gaskó István, a LIGA elnöke ugyan a közös akciót nem erősítette meg, de emlékeztetett arra, hogy a konföderáció már megkezdte egy országos figyelmeztető sztrájk előkészítését. Hozzátette ugyanakkor: közös tiltakozásra lenne szükség például akkor, ha a kormány megszüntetné az érdekegyeztetés lehetőségét.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke is azt erősítette meg az MTI-nek, hogy intenzívebbé váltak az utóbbi időben az egyeztetések egy közös fellépésről. Úgy vélte, hogy az információ hiánya, a hírek és gyakran a rémhírek “borzolják a munkavállalók idegeit”, amelyen csak a tárgyilagos tájékoztatás, az érdekegyeztetés segíthetne, az OÉT összehívására utaló jelet azonban Palkovics Imre szerint sem lehet látni.
Az elnök emlékeztetett arra: bár reményeik szerint a rendvédelmi dolgozóknál a helyzet megoldódik, a nyugdíj átalakítások híre, terve feszültséget okoz a közlekedési dolgozóknál is, míg a Munka törvénykönyve tervezett átalakítása a kkv-k és a pedagógusok tiltakozását válthatja ki.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke is hasonlóan nyilatkozott, mint mondta az akció időpontjáról és helyszínéről még nem döntöttek. “Erről tárgyalunk” – mondta.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról számolt be, hogy a közös fellépés folytatása lenne az április 9-én, az Európai Szakszervezeti Szövetséggel közösen rendezett megmozdulásnak. A kormány – véleménye szerint – semmibe veszi a szakszervezeteket és leértékeli a szociális párbeszédet, ami, mint hangsúlyozta, idegen az EU gyakorlatától. Különösen a soros uniós elnökség ideje alatt érthetetlen – tette hozzá.

Kifogásolta, hogy az OÉT az idén még nem ülésezett, holott a kormány több, a munkavállalókat sújtó intézkedésről is határozott.


Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.