Megszűnhet a lánctartozás az építőiparban, ha a parlament elfogadja a második  építésügyi gyorsító csomagot A törvényjavaslat része egyebek mellett az engedélyezési idő lerövidítése, a kivitelezők kötelező regisztrációja és a beruházások vállalkozóit kifizető fedezetkezelő meghonosítása - mondta  csütörtökön sajtótájékoztatón Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és  Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.

A fedezetkezelő bevezetése a lánctartozást úgy szünteti meg,  hogy a folyamat végén lévő alvállalkozót fizeti ki először. A szakállamtitkár elmondta: a javaslat szerint minden  alvállalkozót bejegyeznek az építési naplóba, a teljesítést a  fedezetkezelővel együttműködő műszaki ellenőr igazolja, a  fedezetkezelő pedig kifizeti a járandóságot.
A törvényjavaslat a napokban kerül a parlament elé, még  tavasszal megtárgyalható, és az év közepétől - több lépcsőben -  hatályba is léphet. A fedezetkezelőre vonatkozó szabályokat - az  addig elkészülő végrehajtási rendeletekkel együtt - jövő év első  napjától kell alkalmazni.

Az engedélyezés módosításában az egyik fontos momentum az lesz,  hogy integrált eljárásban lehet építési engedélyt szerezni. Egy  nagyobb projektnél több hatóság engedélye kell az építéshez, ezek az  eljárások jelenleg egymás mellett folynak, és mindegyik határozat  ellen lehet fellebbezni, így túl hosszú az egész folyamat. Az  integrált rendszerben viszont "egy ablakos" az ügyintézés, egy  határozat születik, amely ellen egyszer lehet fellebbezni.

A szakmai regisztráció a kereskedelmi és iparkamarában történne,  azok a kivitelezők is itt regisztráltathatnák magukat, akik nem  kamarai tagok. Egy elektronikus űrlap kitöltésével történik a  szakmai számbavétel, amelynek lesz egy kötelező része, ez a szakmai  minimumokat tartalmazza, és egy második rész is lesz a többlet  feltételekről.
A minimális feltétel továbbra is az, hogy meg kell nevezni azt a  kivitelezési tevékenységet, amit végezni akar a cég, továbbá meg  kell adni a felelős műszaki vezető, és a szakmunkások nevét,  függetlenül attól, hogy munkaviszonyban vagy megbízással dolgoznak a  cégnél. A második részben feltüntethető például a cég minősítése,  vagy az, hogy választottbíróságot köt ki a jogvitái rendezésére.  Amennyiben az építkezésen regisztrálatlan cég dolgozik, büntet a  munkaügyi felügyelet.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a minisztérium és a  szakma eseti választottbíróságot akar létrehozni a beruházásokkal  kapcsolatos perek lefolytatására. Úgy gondolják, hogy a  választottbíróságok gyors eljárása a mainál kisebb perköltséggel  párosulhat. (A választott bíróságok mai hátránya, hogy drágák,  viszont rövid idő alatt döntenek.)

A fedezetkezelő az osztrák és német Treuhand mintájára jön létre  Magyarországon, működtetése a beruházási költség 1-1,5 százalékába  kerül. Az állami, illetve uniós beruházásoknál 90 millió, a  magánberuházásoknál 1,5 milliárd forint feletti projekteknél kell  kötelezően alkalmazni.

Az állami szférában a kincstár lehet a fedezetkezelő, míg a  magánszférában a jogszabályban megfogalmazott feltételeknek  megfelelő személy vagy cég láthatná el ezt a funkciót. A fedezetkezelőnél mindig ott kell lennie a beruházás következő  fázisa pénzügyi fedezetének. Az építési naplóba ma is be kell  jegyezni a munkát végző cégeket, így a fedezetkezelő tudja, ki mit  végzett el. A műszaki ellenőr igazolja a teljesítést, majd a  fedezetkezelő fizet. Először annak, aki a munkát valójában  elvégezte, vagyis az alvállalkozói lánc végén áll. Ha a felette lévő  vállalkozó vitatja a teljesítést, a fedezetkezelő mindaddig nem  fizet, amíg meg nem állapodtak a vitatkozók. Így az alvállalkozó  megbízója is érdekelt a vita lezárásában, mert ő sem kap pénzt az ügy végéig.