Megszűnik a rokkantnyugdíj, de lesz helyette más
A kormány a tegnapi kormányülésen elfogadta az új rokkantnyugdíjrendszer koncepcióját, a törvény-előkészítés már meg is kezdődött. A jövőben a fő szempont a rehabilitáció és a foglalkoztatottság elsődlegessége lesz – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít – írta a portfolio.hu.
A rokkantnyugdíjak megszűnnek, és átalakulnak rehabilitációs és rokkantellátássá. Az intézkedéstől nem azt várják, hogy milliárdok maradnak a költségvetésben, hanem a cél a friss ellátások csökkentése, a foglalkoztatás emelése, valamint hosszabb távon egy átláthatóbb rendszer kialakítása. A kormányszóvivő szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, nehezen átlátható és sok esetben pazarló. A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak.
Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték,a jövőben nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, de az ellátás összege nem változik. Azokat sem vizsgálják felül, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak.
Nagyjából 200 ezren számíthatnak arra, hogy visszahívják őket felülvizsgálatra, ahol is kétfajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a továbbiakban rehabilitációs ellátást fognak kapni, azok pedig, akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, rokkantsági ellátást. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett (ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell).
A rehabilitációs ellátást kapóknál egy fix összeg van meghatározva, ennek mértéke 58 ezer forint, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet, az ember vagy dolgozik, vagy ellátást kap. A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll.
Egyrészt a kormány a Start munkaprogram segítségével közmunkaprogramokat szervez, ahol a rehabilitációs ellátást kapók találhatnak állami munkát. Ezt meghaladóan a versenyszférában a foglalkoztatást a rehabilitációs munkavállalóknál úgy próbálják emelni, hogy a friss foglalkoztatás esetén nem kell munkaadói járulékot fizetni (rehabilitációs kártya bevezetése).
Emellett a kormány bér- és költségtámogatási programot is biztosít. Ennek két fajtája van, van egy tranzit foglalkoztatási oldal, ahol a munkaadót arra ösztönzik, hogy a nyílt munkaerőpiacra engedje ki a rehabilitált munkavállalót. A megváltozott munkaképességűek esetében a támogatás az első évben 100 százalék, a második évben 90 százalék, míg a harmadik évben 80 százalék. A támogatás természetesen szólhat hosszabb távra is azoknál a foglalkoztatottaknál, akik nem tudnak a nyílt munkaerőpiacra kerülni.
