Megszületett a banki kódex
A kormány tizenhárom bankkal és a pénzügyi felügyelettel (PSZÁF) aláírta a banki magatartási kódexet – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök a dokumentum aláírása után. A miniszterelnök elmondta: a magatartási kódex, amely december elsején lép hatályba, a bankok egyoldalú erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. Bajnai Gordon hozzátette azt is: a PSZÁF akár kétmilliárd forintra büntetheti azokat a pénzügyi intézményeket, amelyek nem tartják be a kódexet.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint a magatartási kódex a bankrendszer és az ügyfelek közötti bizalom erősítését szolgálja. A magatartási kódex is jelzi, hogy új világ kezdődik a bankok életében, ahol az ügyfelek számára minden átlátható lesz, s új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között - tette hozzá Patai Mihály.
A létrejött banki magatartási kódex a jövőben várhatóan kiterjed a lakossági hitelezéssel foglalkozó valamennyi intézményre - mondta Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke. A kódex a hitelezés egész folyamatát átfogja, beleértve a hitelekről adott információt, a szerződéskötés előkészítését, a hitel gondozását, és a problémás hitelek kezelését - jelezte a PSZÁF elnöke. Farkas Ádám elmondta: a magatartási kódex aláírása önkéntes, és nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek korlátozzák a bankok közötti versenyt. A kódex hatályba lépéséig a bankok vállalták, hogy nem változtatják egyoldalúan a szerződéseket - tette hozzá.
A kódex három alapelvre épül: átláthatóság, szabályelvűség és szimetria. Előbbi a közérthetőséget, a transzparencia fokozott érvényesítését és a szükséges információk hozzáférhetőségének biztosítását jelenti. A szabályelvűség azt takarja, hogy a lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzintézetek a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot segítő elvárásoknak (ezeket szerepelnek a kódexben) megfelelő eljárásokat szabályzataikban rögzítik – vagyis ezek alapján a pénzügyi felügyelet ellenőrizni tudja azok betartását. A szimetria azt jelenti, hogy a hitelezők nem csak a kedvezőtlen, hanem az ügyfél szempontjából kedvező változásokat is érvényesítik áraikban, tehát csökkentik a hitelek törlesztőrészleteit, ha a körülmények ezt lehetővé teszik.
A kódex a lakossági hitelezés öt területével foglalkozik: meghatározza a felelős hitelezés általános normáit és a szerződéskötés előtti hitelezői magatartáshoz kapcsolódó elveket, szabályozza az egyoldalú szerződésmódosításokat, valamint a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek megsegítésekor alkalmazandó eljárásokat, illetve a bebukott hiteleknél a végrehajtások menetét.
Az első körbe olyan alapelvek tartoznak, mint:a hitelezési döntéseket az ügyfél teherviselő képességének figyelembe vételével hozzák meg a csatlakozók (ez például azt jelenti, hogy kölcsönt alapvetően jövedelem vizsgálat után és alapján adnak, kizárólag fedezeti alapon csak igen korlátozottan és a lehetséges kockázatok alapos mérlegelése után). Ebben a részben szerepel az is, hogy átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és szerződési feltételeket alakítanak ki, az ügyfeleknek pedig korrekt és teljeskörű tájékoztatás nyújtanak, hogy az ügyfelek értsenek és tisztában legyenek minden lehetséges kockázattal, különös azokkal, amelyek a törlesztőrészlet növekedéséhez vezethetnek.
A szerződéskötés előtti hitelezői magatartáshoz kapcsolódó elvek között sok olyan is szerepel, amelyek maguktól értetődőnek tűnnek, ám ezek szerint – illetve az ügyfélpanaszokat elnézve – sajnos mégsem azok. Ilyen például, hogy az aláírók kerülik a nehezen érthető írásos téjékoztatást és ezt szóbeli magyarázattal is kiegészítik, vagy, hogy lehetővé teszik saját, eltérő feltételű termékeik összehasonlítását. A fejezet húsz pontja között azonban több olyan is van, amelyek komoly előrelépést jelentenek: ilyen például, hogy egyetlen ügyfél hitelkérelmét sem lehet elutasítani csupán az életkorára hivatkozva, vagy az, hogy a devizaalapú hiteleket devizában is lehet törleszteni, igaz, csak egyösszegű törlesztés esetén lehet élni ezzel a lehetőséggel.
