Az állami kiadások erőteljes lefaragására tett ígértetként értelmezték többen a piacon Varga Mihály keddi előadását. A nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság konferenciáján arról beszélt, hogy az államnak a kiadások szintjét a GDP 45 százaléka alá kell szorítani, s ennek érdekében jövőre rendkívül takarékos, visszafogott költségvetésre van szükség.

Varga ugyan részben csak ismételte azt, amit a tavasszal az uniónak leadott konvergencia-program tartalmaz (ott 2017-re jósolnak 44,8 százalékos újraelosztási arányt), ám beszédének hatására a forint euróárfolyama a 312-es szintről egészen 310 közelébe erősödött, ám a nap végére egy kicsit azért visszagyengült.

Miután a kiadások szintje ma a GDP 50 százaléka fölött van, sajtóorgánumok hirtelen ki is számolták: a bejelentett csökkentés 1700 milliárdos lefaragást jelentene a következő öt évben. Ennyiről azonban nincs szó - sőt. Az arányok javításában ugyanis segíthet a GDP nominális értékének növekedése. Ezt részben segíti a gazdasági növekedés, másrészt meg a statisztika is (szeptembertől változik némileg az elszámolás, s ez 1-2 százalékkal magasabb értéket jelent az össznemzeti terméknél is).

Varga maga is hitet tett a növekedés beindítása mellett (azt mondta, a 3,9 százalék szép, ám fenn is kell tartani a magas ütemet), és fontosnak nevezte a feketegazdaság elleni küzdelem folytatását is. Külön említette a pénztárgépek hatását - ez alapján senkinek sem kell meglepődnie, ha a rendszert kiterjesztik a szolgáltatókra is (ezt már korábban rebesgették).

Újdonság, hogy a kormány célja minél több közmunkás visszaterelése a piacra. A miniszter mondandója azonban azért is hatott élénkítően a forintra, mert olyan kedvező üzeneteket is megfogalmazott, mint például azt, hogy a növekedést a bankszektorra és a hiteleikre is alapoznák, vagy, hogy a kormány hozzányulna a takarékosság érdekében „bizonyos szerkezetekhez".

Ez egyértelmű utalásként értelmezték a hvg.hu hétfői cikkére. A portál azt írta: a kormányfő nagyszabású átalakításokra készül, alig várja az októberi választásokat, hogy hozzákezdhessen a nagy rendszerek – egészségügy, oktatás, közigazgatás – átalakításához. A cél, hogy csökkentsék az államból élők arányát. Erre utalhatott Lázár János miniszter is, amikor a napokban az Államreform 2 programról beszélt.

A Népszabadság úgy tudja: a változások egyik lépése az volna, hogy minden háttérintézményt a minisztériumokba olvasztanak. A példa - és az első projekt – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűntetése volt, amit sikeresnek tartanak kormányzati körökben. Ez alapján minden intézmény beolvadhatna a minisztériumokba, még a legnagyobbak is.

Kommunikációs előkészítés zajlik

A kormány által tervezett kiadáscsökkentés/megszorítás, illetve nagy szerkezeti átalakítások kommunikációs előkészítése zajlik - mondták lapunknak kormányoldalról is, Varga Mihály bejelentése kapcsán. Munkatársunk érdeklődésére „első körben" kormánypárti politikusok is értelmezhetetlennek nevezték politikailag, hogy az önkormányzati választások előtt három héttel a kormány megszorításokról szóló hírt szivárogtat ki, a nemzetgazdasági miniszter pedig nyilvános előadásában helyez kilátásba sok száz milliárdos kiadáscsökkentést.

De volt, aki emlékeztetett, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban, egy parlamenti bizottsági ülésen „tanulságosnak" nevezte Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét, melyet elmondása szerint részletekbe menően tanulmányozott. Forrásaink konklúziója: Orbán Viktor minden bizonnyal komoly rendszerátalakításra, megszorításra készül, és azért jelentik be előre,  „lebegtetik meg" a megszorítást, hogy senki ne vádolhassa utóbb, az önkormányzati választások után a kormányfőt azzal, hogy kormánya október 12-e előtt megtévesztette a választókat, mert nem jelezték: a nagy reformok drágák, azoknak komoly áruk lesz. (Csuhaj Ildikó)