A korábbi évekhez hasonlóan az idén is úgy döntött az Európai Bizottság, hogy – tizenöt másik tagországgal együtt – Magyarország gazdaságáról is átfogó vizsgálatot készít – közölte pénteken Pierre Moscovici gazdasági biztos. Az előző, idén tavasszal publikált elemzésében Brüsszel ugyan nem állapított meg Magyarország esetében túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyi hiányt, ám azon államok közé sorolta, amelyektől határozott politikai választ vár el a problémák megszüntetésére. A most bejelentett, jövő tavaszra elkészülő elemzésben azt tekintik át, hogy ezek a kockázatok továbbra is fennállnak-e.

Az Európai Bizottság tucatnyi makrogazdasági mutatót vizsgál, s ezek közül novemberben – akárcsak márciusban – négy esetben jelzett a bizottsági „makroriasztó”. Az ország nettó nemzetközi pénzügyi pozíciója, exportpiacokból való részesedésének csökkenése, az államadósság mértéke és a munkanélküliség az a négy makrogazdasági terület, ahol hazánk átlépte azt a határértéket, amelyen túl már makroegyensúlyi problémákról lehet beszélni – számolt be fel a Bruxinfo.

A most közzétett jelentés szerint a magyar folyó fizetési mérleg többlete 2010 óta biztosítja a nettó nemzetközi pénzügyi hiány tartós csökkenését, ám az továbbra is rendkívül magas (a 2013-as évről szóló táblázat szerint a GDP 84,4 százaléka). Arra is felhívja a figyelmet az elemzés, hogy a folyó fizetési mérleg javulása mögött mostanáig elsősorban a gyenge belső kereslet húzódott meg, és az exportteljesítmény alapjában véve lanyha volt, ami a piaci részesedés jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett (öt év átlagában majdnem húsz százalékkal csökkent a magyar exportpiaci részesedés).

A jelentésben kiemelik, hogy folytatódott az államadósság fokozatos csökkentése, de nem eléggé gyors ütemben ahhoz, hogy az ország az esetleges külső sokkhatásoktól védve legyen. „A gazdaság lefojtott növekedési potenciálja és az árfolyamváltozásoknak való kitettsége között olyan negatív visszacsatolás jöhet létre, amely felerősítheti az ország sebezhetőségét” – írja jelentésé ben a bizottság.

A szöveg arra is kitér, hogy a munkanélküliségi ráta (hároméves átlaga 2013-ban 10,7 százalék volt) éppen csak átlépte a küszöbértéket, elsősorban a megnövekedett munkaerő-piaci részvételi ráta miatt, és várakozások szerint tovább javul majd. Miközben a fiatalok munkaerő-piaci helyzete javult, a hosszú távú (strukturális) munkanélküliség változatlanul magas szinten van. A foglalkoztatási szint is növekedésnek indult, de még így is az egyik legalacsonyabb az unióban. A jelentésben ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a válság kezdete óta valamennyi szegénységi mutató jelentős mértékben romlott, és ez a trend egyelőre folytatódik.

A bizottság külön emlékeztet, hogy ha egy ország ellen túlzott egyensúlyhiány miatt eljárás indul, és az adott tagállam nem teszi meg a kellő erőfeszítéseket ennek megszüntetésére, akkor akár GDP-je 0,1 százalékának megfelelő büntetést is kaphat. Ez a szabály azonban csak az eurózóna országaira érvényes.