Offshore-lovagokkal mentenék Ciprust
A Reuters legfrissebb híre szerint a ciprusi parlament várhatóan megvétózza a bankbetétek megadóztatását a délutáni szavazáson. Ezt Krisztosz Sztilianidesz kormányszóvivő közölte a helyi közrádióval. A javaslat eddigi egyetlen formája sem nyerte el a parlamenti pártok többségének támogatását.
Ha elutasítják az előterjesztést, akkor csak Oroszország gyorshitele húzhatja ki a slamasztikából Ciprust. Különben összedől a rendszer, csődhelyzet áll elő. Ennek elkerülése érdekében a ciprusi vezetők forródróton tartják a kapcsolatot a Kremllel.
Az előterjesztés, amit a kormány a parlament elé visz, arról szól, hogy 20 ezer euróig a betétek érintetlenül maradnának, afelett százezer euróig 6,75 százalékos lenne az elvonás, míg százezer felett maradna a szombaton Brüsszel által eredetileg javasolt 9,9 százalékos kulcs. Orosz nyomásra a 15,9 százalékos felső kulcs tehát elbukott, ami jó hír az oligarcháknak.
Ha a törvényjavaslat átmenne, pár napon belül tízszázaléknyi betétkivonás történne a ciprusi bankrendszerből – figyelmeztetett a parlament pénzügyi bizottsága előtt Panikosz Demetriadesz, a központi bank vezetője. Ez 7 milliárd eurós tőkekivonást jelentene. Hozzátette: az új javaslat nem garantálja a szóban forgó 5,8 milliárd eurós önrész előteremtését, kevés lesz ahhoz.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a frankfurti pénzügyi csúcskonferencián ma délelőtti előadásában kitért a ciprusi eseményekre. Üdvözölte a megállapodást, ami az EU, az EKB, az IMF és a ciprusi kormány között szombatot megszületett, ugyanakkor felhívta a szigetország kormányának figyelmét arra, hogy most rajta a sor, teljesítse, amiben megegyeztek.
Lagarde szerint most mindenki az egyszeri betétmegadóztató intézkedéseket kritizálja, arról viszont kevesebb szó esik, hogy a helyi bankrendszer stabilizációját, fenntarthatóságát szolgálja hosszú távon a megállapodás. A lényeg a bankrendszer átalakításán van, ehhez pedig jól finanszírozható kereteket és feltételeket szab a megállapodás – hangoztatta.
Egyetlen szám biztos a ciprusi válságrendezéshez nyújtandó nemzetközi hitelcsomag kapcsán, s ez az, hogy a szigetországnak 5,8 milliárd eurós önerőt is fel kell villantania ahhoz, hogy megkaphassa a bankrendszere és gazdasága rendbetételéhez szükséges forrásokat.
A korábbi verziók szerint a százezer euró alatti bankbetéteket nem adóztatnák meg, ám e felett 15,6 százalékos lenne az elvonás. Van egy ennél szigorúbb változat is, ami a 20 ezer euró alatti betétekre írna csupán elő mentességet. A számháború még nem dőlt el, mindenesetre az átlagemberek megtakarításainak megadóztatása úgy látszik, kezd lekerülni a napirendről.
Annál rosszabb viszont a külföldi, zömmel orosz offshore cégek és a vagyonukat, kétes úton szerzett jövedelmüket Ciprusra menekített külföldi magánszemélyek helyzete. Mint ismert, a most befagyasztott, 68,4 milliárd euró összegű ciprusi betétállomány 35 százaléka, 24 milliárd euró orosz kézen van, de jelentős a magyar érintettség is.
A magyar vagyonok lefölözése komoly balszerencsét jelent tulajdonosaik számára, hiszen tavaly év végéig egyszeri, tízszázalékos adóval tisztára mosva hazahozhatták volna a kivitt pénzeiket, de ez a lehetőség mára elszállt.
Karagich István, a vagyonosabb rétegek szokásait közelről ismerő Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, hogy alsó hangon 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a magyarok a szigetországban. Katona Ildikó, az MKB vagyonosokkal foglalkozó üzletágának vezetője egy korábbi konferencián azt mondta: ha a magyarok között elterjedne, hogy a ciprusi bankok bajban vannak, akkor a vagyon hazahozatalának volumene pillanatok alatt 100-200 milliárd is lehetne.
A Blochamps korábban azt becsülte, hogy a privátbanki ügyfeleknél a pénzkiáramlás havi összege a 2012. évi, a pánik utáni időszakban tapasztalt 15 milliárd forint körüli összegről országos szinten az idén 20-25 milliárd forintra nőhet. Karagich most csak annyit mondott, hogy a pénzkiáramlás biztosan nem lesz szerényebb a tavalyinál – bár a célország ezután már biztosan nem Ciprus lesz.
Karagich hangsúlyozta: rendkívül veszélyes precedenst teremthet a ciprusi intézkedés. Ezután sohasem tekinthető olyannak a bankbetétek és az állam viszonya, mint korábban. Arra azonban szerinte mindenképpen szolgál majd ez a lépés, hogy a nagybefektetők a csupasz hozam, a szolgáltatási színvonal és egyéb hasonló tényezők mellett például a geopolitikai kockázatokra is figyeljenek pénzük helyének kiválasztásakor. Ilyen szempontokra eddig szinte kizárólag a nagyobb cégek ügyeltek.
A betétadóztatás eddig tabu volt, ám az EU szerint itt az ideje ezt ledönteni. Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő éjszakai telefonos konferenciájukon üdvözölték a progresszív adókulcsok alkalmazását, és a kisemberek megtakarításainak mentesítését az évek során felgyülemlett problémahalmaz megoldása alól. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter azonban ma reggel azt mondta, hogy nem létezhetnek B tervek a ciprusi probléma kezelésében, mindenkinek vállalnia kell a maga felelősségét az ügyben.
Nikosz Anasztasziadesz ciprusi kormányfő Angela Merkel német kancellárral tegnap este, még az euróövezeti pénzügyminiszterek konferenciahívása előtt folytatott telefonbeszélgetésében közölte, hogy nincs meg a kellő parlamenti többség ahhoz, hogy átmenjen a bankbetétsarcoló javaslat. A feltételek és az adókulcsok átcsoportosítása azonban segíthet a helyzeten, és ma zöld utat kaphat az előterjesztés.
Amerikából a ciprusi ügy felelősségteljes és méltányos megoldására hívták fel az érintettek figyelmét, az ugyanis megengedhetetlen, és mindenki számára káros következményekkel jár, ha az euróövezet ötödik kimentendő országában a konfliktusok elmélyülnének. Már az is példa nélküli, hogy bankbetétek megsarcolásából szerezzenek pénzt a válságkezelésre, s ez méltán készteti óvatosságra a pénz- és tőkepiacokon tevékenykedő befektetőket.
Ennek ugyanis – ahogy azt a tegnapi tőzsdei zuhanás is jelezte – komoly következményei vannak. Az euró ma reggel tovább gyengült a dollárhoz képest, a keresztárfolyam 0,4 százalékos mínusszal indított.
Az euró/forint árfolyam 304,90-nél áll jelenleg, azaz némi gyengülést mutat, míg a svájci frank csak késő délelőtt tudott a lélektani 250-es szint alá süllyedni, kurzusa most 249,20 forintnál jár.
