A szakmai szövetségek szerint 5 és 30 százalék közötti mértékben drágulhat azon édességek, üdítők, energiaitalok, sós chipszek ára, amelyekre a most elfogadott népegészségügyi termékadót kiveti a kormány a most elfogadott törvény alapján. Az Országgyűlés hétfőn  255 igen és 54 nemmel elfogadta a hírek szerint  a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Nefmi) berkeiben készült, ám végül két fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslatot.
 
Az egységes javaslat alapján a cukros üdítőitalokra literenként 5, az energiaitaloknál 250 forint adót vet ki. Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén kilogrammonként 100, a sós snackek esetében 200, az ételízesítők esetén 500 forintot kell fizetni népegészségügyi termékadóként szeptembertől.
 
Az érintett termékszövetségek élesen kritizálták a törvény korábbi - jóval keményebb sarcot tartalmazó - változatát. Azonban a jelenlegi változat is komoly megszorításokat tartalmaz: becslések szerint az üdítőital-szektornak összesen 6,5, míg az édességgyártóknak jóval több, nagyjából 13 milliárd forintot kell befizetniük szeptembertől népegészségügyi termékadóként.
 
A szövetségek azért is kritizálták a kormányzatot, hogy egy üzleti év kellős közepén vezeti be az új adóformát. Igaz, korábban kormánypárti képviselők részéről is felmerült, hogy érdemes lenne csak az év végétől bevezetni az adót - az idei évre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium becslései szerint 5, jövőre 20 milliárd forint folyhat be az új adóból - ám úgy tűnik, hogy a kormánypárt végül az eredeti, szeptemberi bevezetés mellett maradt.
 
Ugyanakkor intenzív lobbitevékenység előzte meg a törvényhozást. A törvény eredeti elnevezése a "hamburgeradó" lett volna, mivel a kormányzati törvényalkotók eleinte a gyorséttermi élelmiszerekben látták az egészségetelen élelmiszereket sújtó adó fő célpontját. Később - vélhetően a húsiparban érintett vállalkozók lobbijának köszönhetően - a törvényből eltűnt, hogy a cukor, só és a koffein mellett a zsír is veszélyt jelenthetne az egészségre.
 
A korábban gyakorlatilag a teljes édesipart megadóztató törvényjavaslat idővel finomodott, így jócskán felemelték az adó kiszabására szolgáló cukor-határértéket, de ugyanígy kikerültek az adóköteles körből a magas gyümölcstartalmú termékek is.

Sajátos koreográfiát mutatott be a javarészt nagy multinacionális élelmiszergyártók által gyártott fűszerek, levesesporok kérdés, így először a kormánypárti módosítók a levesesporokra enyhébb adótételeket kért, arra hivatkozva, hogy azok a legszegényebb családok táplálkozását szolgálja. Bár erről a javaslatról végül nem szavaztak a képviselők, az élelmiszerpor-lobbi később sem tétlenkedhetett, mivel a zárószavazás előtt Ágh Attila (Fidesz) 500-ról előbb 200-ra csökkentette volna az ételízesítők adóját, míg Rogán Antal javaslata 100 forinttal csökkentené az adót.

Ugyanakkor a kormányzat részéről is mutatkozott némi hajlandóság arra, hogy tágítsa az adóköteles termékek körét, így a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára, Ángyán József korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárcánál dolgoznak arról, hogy milyen további termékekre lehessen kivetni a népegészségügyi termékadót, az államtitkár konkrétan említette a transzzsírokat tartalmazó termékeket - javarészt a margarinok tartoznak ebbe a körbe.

A zárószavazás előtt az egyik beterjesztő, Fontos Sándor (Fidesz) utalt rá: a most elfogadott törvény csak első lépés a hazai lakosság egészségtudatosabbá tétele felé, így később várható a napi mozgást elősegítő, illetve a magyar élelmiszereket meghatározó jogszabályok kialakítása. (Hogy ez utóbbi jogszabály nyomán mitől lenne egészségesebb a hazai lakosság, azt a honatya nem részletezte.)