Emellett a visszamenőleges elszámolás miatt mérséklődik a bankok korábbi adóterhe is, melyet utólag a következő évek társasági adójában számolhatnak el.

A jegybank egyébként mind az elszámoláshoz, mind a devizahitelek tervezett forintosításához kész devizaforrást biztosítani a pénzintézetek számára, vagyis a bankok forintját euróra váltani. Erre azért van szükség, mert mindkét folyamat, de főleg az utóbbi jelentős forinteladással jár, amelyre, ha nem az MNB-n belül, hanem a devizapiacon kerülne sor, az a forint jelentős gyengülésével járna.

A jegybank egyelőre hárommilliárd eurót biztosít erre a célra a devizatartalékból, de ha szükséges, a keretet kész tovább emelni a későbbiekben. (Erre majd nyilván szükség is lesz, mert a devizahitelek forintosítása tízmilliárd eurós tételt jelent.)

A devizahitelek forintosítására azonban egyelőre várni kell, a legutóbbi kormányzati jelzések alapján a kabinet előbb az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolásán kíván túlesni – márpedig az ennek mentéről szóló, szerdán elfogadott törvény alapján ez még eltart egy darabig. Az elszámolásra több ütemben kerül sor.

Elsőként, január 15. és 29. között azon pénzintézetek devizaalapú hitelt törlesztő ügyfelei kapnak levelet a nekik visszajáró összegről, illetve új törlesztőrészletük mértékéről, melyek most nem próbálják meg bíróságon bizonyítani, hogy tisztességesen jártak el a szerződések egyoldalú módosítása során.

Amennyiben a hitelintézet bírsághoz fordult, a levélnek február 14. és 28. között kell megérkeznie, míg abban az esetben, ha a peres eljárás csak jövőre zárul, az ítélet hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell értesíteni az érintetteket arról, hogy mikor és hogyan számolnak el velük.

A forinthiteleseknél, illetve a devizakölcsönt törlesztők esetében a határidő április 16-30. – feltéve, hogy nem perel az érintett pénzintézet (illetve a 2010. november 26. után alkalmazott általános szerződési feltételek esetében a jegybank). Utóbbi esetben az elszámolás augusztus 15. és 29. közé csúszik, illetve a június végéig le nem zárult pereknél szeptember végére.

A még élő hitelszerződések esetében az adósok nem készpénzt kapnak vissza, hanem a még fennálló tartozásukat csökkenti a bank – aki belépett az árfolyamgátba, annak előbb a gyűjtőszámlán felhalmozott adósságát mérséklik az összegből. A már lezárt megállapodásoknál azonban készpénzben fizetnek a bankok: az ügyfeleknek a levelekben jelzett módon és időben kell majd rendelkezniük arról, hogy milyen számlára kérik utalni az összeget, vagy ha akarják, készpénzben is felvehetik azt egy bakfiókban.

Hogy ki mennyit kap vissza, illetve mennyivel csökkenhet a még fennálló tartozása az igen sok mindentől függ: például, hogy mikor, mennyit, milyen konstrukcióban és melyik pénzintézettől vett fel az adós. Nagy általánosságban azonban azzal lehet számolni, hogy a jelzálogkölcsönösök egymillió, míg például az autóhitelesek félmillió forint körüli összeggel számolhatnak.