Gazdaságpolitika-történeti jelentőségű döntés született – vezette fel Matolcsy György szerdai tájékoztatóján, hogy a kormány 2011-re 3 százalék alatti hiány mellett tervezi az államháztartás gazdálkodását. A korábban 3-4 százalék feletti hiányt is elképzelhetőnek tartó, az uniós egyezmények kényszerítő erejét vitató kormány nemzetgazdasági minisztere szerint 2004 óta nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amelyik teljesítette volna az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumának erre vonatkozó részét.

A beszédéből az is kiderült, hogy ehhez a döntéshez nélkülözhetetlen volt az uniós pénzügyminiszterek napokban tartott tanácskozása, ahol világossá vált Matolcsy, illetve rajta keresztül az Orbán-kormány számára, hogy az EU ennél nagyobb hiányt nem támogat. Épp ezekben a hónapokban folyik a munka, amely a hiánycélt figyelmen kívül hagyó tagállamokkal szembeni határozott fellépés lehetőségét teremti meg az unió számára. Október végére kristályosodik ki, hogy milyen szankciókat alkalmaznak a renitens országokkal szemben: a listán a szavazati jog megvonása mellett szerepel a kohéziós és strukturális alapokból származó támogatások megvonása; az engedékenyebb javaslatok a mezőgazdasági támogatások hozzáférését nem tagadnák meg.

A füst tehát felszállt – ahogy Matolcsy is fogalmazott –, a kormány hosszas lebegtetés után végül elkötelezte magát az Európai Unióba lépéssel vállalt hiánycél teljesítése mellett. Ennek azonban számos feltétele van a miniszter szerint. Így: idén nem mehet 3,8 százalék fölé az államháztartási hiány, jövőre is be kell szedni a bankoktól a 200 milliárd forint különadót, a gazdaságnak 2,5-3,0 százalékkal kell bővülnie, illetve a kiadási oldalon „keményen, részrehajlás nélkül” kell véghezvinni egy olcsóbb, hatékonyabb közigazgatáshoz vezető államreformot. A feltételek közé tartozik még az állami vállalatok rendbetétele. Nem veszik figyelembe viszont a magánnyugdíjpénztárak elszámolását – azt ugyan továbbra is szorgalmazzák, hogy az emiatt kieső állami bevételeket be lehessen kalkulálni a hiánymutatóba, ám a vita még csak most kezdődött erről, ezért a 3 százalék alatti mutatót e nélkül kívánják elérni.

Sorban haladva: Matolcsy szerint a 3,8 százalék idén teljesíthető, ha befolyik a bankoktól a 2010-ben várt 200 milliárdos különadó. Hogy ez jövőre is beszedhető-e, arról nem fogalmazott egyértelműen a miniszter, de az erre hivatott hatóságokra támaszkodva úgy vélte, képesek lesznek elérni ezt az összeget. A gazdasági növekedés esélyéről nem lamentált, ellenben arról beszélt, hogy normál esetben 1 százalékos növekedés mintegy 100 milliárd forint bevételt hoz a büdzsének, ám most elsősorban az export húzza a gazdaságot, ahol lehetőség van az adó visszaigénylésére, ezért reálisan 50-70 milliárd forinttal lehet számolni.

Ami a kiadások megkurtítását illeti, a kérdésre, hogy ezalatt kell-e érteni az Orbán Viktor miniszterelnök által említett, a Népszabadságban megjelent „ezermilliárdszámot”, Matolcsy elmondta, hogy nagyságrendekkel kell csökkenteni a közigazgatás kiadásait. Ám ezt a nagyságrendet ő 100-200 milliárd forintban állapította meg, ami sok apró tételből áll majd össze. Kérdés az is, mit ért Matolcsy nagyságrend alatt: az idei büdzsében csak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásaira közel 3500 milliárd forintot költenek terv szerint, ennek pedig alig 5 százaléka a miniszter által említett levágható rész.

Az is világossá vált, hogy a kormány nem kívánja meghosszabbítani a hitelezésen alapuló együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. A futó szerződéseket lezáró tárgyalásokat októberben megtartják – közölte a miniszter – de új kölcsönt nem vesz fel Magyarország, mert nem szorul rá. Szavaiból az derült ki, a kormány szerint a hiányra vonatkozó stabilitási követelmény teljesítése, valamint a strukturális reformok megteremtik azt a bizalmi légkört a piacon, amely stabillá teheti az államadósság finanszírozását. (Ezt egyébként szakértők is így látják, hozzátéve, hogy a befektetők hangulata hullámzó, és egy eséskor nagyobb biztonságot jelentene egy IMF-védőháló).

A miniszter szerint az euró bevezetéséről először 2012-ben érdemes beszélni, akkor lehet reálisan teljesíthető céldátumot kitűzni. Matolcsy arról is beszélt, hogy a magyar kormány távlati célkitűzése a nullszaldós büdzsé, s támogatják azt az uniós kezdeményezést, amely a recessziómentes években ennek elérést javasolja a tagállamoknak. Az esetleg keletkező többlet pedig pénzügyi alapokba vándorolhatna, ami később, a rosszabb évek idején jelenthet segítséget.

A bejelentés után a forintpiacon megjelentek a vevők, a nap közben 226 forintra is erősödő svájci frankot délután öktor 222,8 forintért meg lehetett venni, az euróért 287,3 forintot adtak.

Folytatni kell a legrászorultabbak gáz- és távhőár támogatását, de csak úgy van értelme, ha a kedvezményezettek részt vesznek az energiahatékonysági programokban – jelentette ki a kormányszóvivői tájékoztatón Matolcsy György.

Az Ecofin ülésen vitatott témák, eredmények

1. A költségvetési monitoring rendszer kiépítésének folytatása, ha a munka elakad (jelenleg a Rompuy vezette Task Force testület folytatja az előkészítést). A szankciókon alapuló rendszerhez első körben az eurózóna tagok csatlakoznak 2012-ig, amjd ezt követően az eurózónán kívüliek, köztük Magyarország

2. A bankadóról nincs megegyezés, októberben várhatóan arról döntenek, hogy a különadó bevezetését ajánlják a tagállamoknak, arról nemzeti hatáskörben lehet majd dönteni, de az alapokat összehangolják, vélhetően 2011-től, hogy egységesítsék a rendszert

3. A pénzügyi tranzakciós adót a többség elvetette, nem látják értelmét, amíg Európán kívüli pénzügyi központok – például az Egyesült Államok – nem csatlakozik a kezdeményezéshez

4. A tagállamoknak 2011 április 15-ig be kell mutatniuk az aktuális költségvetésük részletes verzióját, ezen túl pedig a következő évi büdzsé sarokszámait. A 2011-es büdzséről most októberben kell tájékoztatást adni.

5. A magánnyugdíjpénztárak miatt kieső bevételek beszámításáról a hiányba várhatóan szintén októberben születik döntés.

Későn jött a kijózanodás?

A piac biztos értékelni fogja a magyar kormány – nagy nehezen bevállalt – elkötelezettségét a konvergenciaprogramban lefektetett hiánycélok (idén 3,8 százalék, jövőre 3 százalék alatti deficit) mellett, de a hatás csekélyebb lesz, mintha a döntés hónapokkal ezelőtt megszületett volna – ért egyet piaci elemző és volt pénzügyminiszter.

Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője úgy véli, a nemzetközi pénzpiacokat most sokkal jobban foglalkoztatják az újabb gazdasági recesszió bekövetkeztéről érkező jelek, ezért a hangulat a következő hónapokban nem fog javulni. A forint árfolyama ideig-óráig kedvezően mozdulhat el a hírekre, de előbbre tekintve inkább a volatilitás határozza meg a piacokat: a cégnél ezért úgy gondolják, a svájci frank még idén eléri a 230 forintos szintet. A befektetők idegessége pedig Magyarország országkockázati felárában is megmutatkozhat. Ezért tartja megkésettnek a bejelentést Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy az Orbán-kormány tartja magát a korábbi kabinet által követett konvergenciapályához.

Értékelése szerint a fordulatot az Ecofin ülésen kapott visszajelzések válthatták ki, valamint az árfolyamgyengülés okán egyre jobban eladósodó háztartások miatt is lépnie kellett a kormánynak. Úgy véli, további bizalomerősítő hatással járna, ha a kormány folytatná az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal – ha nem is egy újabb hitelről, de a folyamatban lévő kölcsön törlesztésének kinyújtásáról érdemes volna szerinte tárgyalni.