Varga elmondta: 2010-ben a kormányzati befizetés az innovációs alapban 20 milliárd forint lesz. A kutatás-fejlesztést felügyelő miniszter utalt arra, hogy az  elmúlt években az 50-60 milliárd forintos innovációs alapban a  költségvetési befizetés folyamatosan növekedett, mivel a konstrukció  a gazdasági szereplők előző két évi befizetéseihez igazodik.

Varga István elmondta, hogy Magyarország  kutatás-fejlesztés-innovációra éves szinten 250-280 milliárd  forintot költ, amely számos alapból tevődik össze, köztük az egyik  az innovációs alap. Hangsúlyozta: az innovációs alapnál jóval  nagyobb összeg áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztés-innovációra az  európai uniós alapokból.

A miniszter elmondta, hogy az innovációs alap 2009-2010. évi  pályázati programjaiban többi között a kutatás-fejlesztési  infrastruktúrát, a tudásközpontokat, nemzeti technológiai programot,  a regionális innovációt, a nemzetközi kutatás-fejlesztési  együttműködést támogatja.

Varga István kitért arra, hogy az utóbbi években folyamatosan  növekszik a vállalatok részvétele a kutatás-fejlesztés  finanszírozásában, és közelíti az 1:1 arányt. A gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások  az  2009-2010-ben 350 milliárd forint keretre pályázhatnak  kutatás-fejlesztés-innováció céljára.

A kivetített prezentáció  szerint 2009-2010-ben 151 milliárd forint a vállalatok  kutatás-fejlesztési tevékenységének ösztönzésére, 67 milliárd forint  a tudományos és innovációs kapacitások kialakítására, 59 milliárd  forint a tudásalapú társadalom fejlesztésére, 46 milliárd forint a  regionális innováció erősítésére 27 milliárd forint az európai uniós  és nemzetközi kapcsolatok támogatására áll rendelkezésre.

Kérdésre válaszolva Varga István elmondta, hogy az elmúlt  években az innovációs alapot is érintették a zárolások, de ez idővel  "visszacsordogál". Megjegyezte: az alap által felvállalt  kötelezettséget minden esetben teljesítették, a zárolt összeg  felhasználásáról folyamatosan egyeztet az érintettekkel.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a fejlesztési és gazdasági  miniszter közölte: tárcáját is érinti a jövő évi költségvetésben a takarékosság. Példaként említette, a személyi kifizetések, a  beruházás-ösztönzési célelőirányzat mérséklődését az előző évhez  képest. Viszont utalt arra, hogy az európai uniós fejlesztéseket  érintő társfinanszírozáshoz kapcsolódó keret felülről továbbra is  nyitott lesz.