A számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatának elfogadásán múlik, hogy a magán-nyugdíjpénztárból visszalépők által elért reálhozam után kell-e a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni, ha a hozam készpénzben kifizetik a számára. Amennyiben ugyanis az eredeti, a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott törvényjavaslatot hagyná jóvá a parlament, akkor ilyen mértékű közteher sújtaná a reálhozam tulajdonosait – megfelelve a hatályos törvényeknek.

A több pontból álló csomag javarészt pontosoításokat, nem érdemi korrekciókat tartalmaz. Van azonban egy-két lényegi is: így e módosító hozná be a társadalombiztosítási egyéni számla fogalmát. Igaz, hogy csak az özvegyi járadékra vonatkozó résznél, de mégis az első hivatalos lenyomata lenne annak, hogy a kormány e számlák létrehozását tervezi a tb-rendszerben. Az özvegyi járadék egyébként a kormány által beígért örökölhetőség egy sajátos megoldása lenne: akinek a most kapható özvegyi nyugdíja alacsonyabb, mint a törvénnyel bevezetett, a nyugdíjra jogosultak számláin jóváírt összeg szerint kiszámítható özvegyi járadék, az utóbbira lesz jogosult.

A bizottság eltörölné továbbá a pénztárban maradásra rendelkezésre álló határidőt (2011. január 31.). Ez látszólag nagy horderejű, de valójában csak arról van szó, hogy a heéyszíni nyilatkozattételre jogosultak (vagyis a pénztárban maradók), továbbá akik külföldön töltik ezt az időszakot, akadályoztatásuk esetén nem tudják betartani a január 31.-i határidőt, akkor az akadály megszűnésétől számított 8 napon a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő. Vagyis előállhat olyan eset, hogy a nyilatkozat csak január után tud eljutni az illetékes helyre, ezért az szja-módosító javaslatból kikerül a január 31.-ei dátum.

Az illetékes hely meghatározásán is módosít a bizottság. Az eredeti szöveg alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság lett volna kijelölve a nyilatkozatok befogadására, de a kormánypárti többségű bizottság a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet jelöli ki erre - az indoklás szerint azért, hogy a tagok a közelebbi területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tudjanak nyilatkozni.

Az is okozott némi zavart, hogy az eredeti törvényjavaslat már 2011 januártól hatályba léptette volna a tb-be fizetett nyugdíjjárulékot felváltó nyugdíj-hozzájárulást, ám erről a közteherről nem itt, hanem egy önálló törvényben kell majd rendelkeznie a parlamentnek. Az ehhez rendelkezésre álló idő viszont szűkös, vagyis nem lehet az év végéig megalkotni. Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék hatályon kívül helyezése megtörténik januártól. Így előállhatna egy olyan helyzet, hogy egy, törvénybe még nem foglalt közteher alapján kellene teljesíteni állampolgári kötelezettségünket. Ezért a bizottság ennek hatályba léptetésére a 2011 december elsejei időpontot javasolja.

A csomag része még az a kiigazítás, amivel biztosítható, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolóit valóban nyilvánosságra kelljen hozni.

A nyugdíjtörvényhez néhány kormánypárti képviselő is benyújtotta saját módosítóját, amivel szerintük elérhető, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők is visszaléphessenek a tb-rendszerbe, ne csak az öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesülők.