Szigorúbb szabályokat fogadott el az Európai Parlament (az Európai Bizottság javaslata alapján és a tagállamok kompromisszuma után) az EU-ban működő hitelminősítő intézetek működéséről. A cél csökkenteni a hitelminősítőktől való függést, és átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tenni a működésüket.

Az eurózóna válsága előtt és alatt is sok fejfájást okozó intézmények ezentúl államadósság-besorolást évente legalább kétszer, de legfeljebb háromszor bocsáthatnak ki az előző év végén meghatározott naptár szerint. Az adatokat az európai tőzsdezárás után, de a piacok nyitása előtt legalább egy órával kell nyilvánosságra hozni. Az értékeléseknél be kell mutatni az azt alátámasztó adatokat is.

Megszületett a rotációs szabály is, azaz az értékpapírok kibocsátóinak négyévente új hitelminősítővel kell szerződniük. A magánkézen lévő hitelintézeteknek és befektetési vállalatoknak pedig saját belső kockázatértékelést is kell végezniük.

A hitelminősítők felelősségre vonására is új szabályokat vonatkoznak: a befektetési intézmények bírósághoz fordulhatnak kártérítésért. Egyébként pedig az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) szabhat ki büntetéseket, vonhat be engedélyeket, ha a hitelminősítők eltérnek az új szabályoktól.

Emellett az új szabályok szerint az hitelminősítő intézetek nem minősíthetnek olyan vállalatot, amelybe legalább tízszázalékos tulajdonnal rendelkező részvényese vagy tagja már befektetett. Az egynél több intézetben fennálló, ötszázalékosnál magasabb részesedést is tiltják.

Az európai hitelminősítő intézet létrehozása egyelőre teljesen lekerült a napirendről (többek között azért, mert létrehozása 300-500 millió eurós befektetést igényelne), de az Európai Bizottság 2016-ban elkészít egy jelentést, melyben újra megvizsgálja ilyen intézmény létrehozásának lehetőségét.