Egyelőre nem lesz Xetra rendszer a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), igaz lehet, később mégis ezen fut majd a kereskedés – foglalhatóak össze a BÉT keddi ülésének fejleményei. A tőzsde osztrák többségi tulajdonosa és a hazai szolgáltatók közötti vitás helyzet ezzel nagyon sokat szelídült. Mint beszámoltunk róla a hazai tőkepiaci utóbbi éveinek talán leghevesebb „hullámverése” zajlott az elmúlt napokban a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerével kapcsolatban, mindez két meghatározó személy, az elnöki posztot betöltő Patai Mihály és a felügyelőbiztosságot vezető Cselovszki Róbert lemondásához vezetett.

Hétfőn az öt legnagyobb hazai befektetési szolgáltató arról tartott sajtótájékoztatót, hogy roppant komoly károkat okozna számukra a honi tőzsde osztrák többségi tulajdonosa által bevezetni kívánt Xetra kereskedési rendszer. Ezzel ugyanis minden különösebb nehézség nélkül jöhetnének a magyar piacra külföldi brókercégek, amelyek értelem szerűen elvennének a hazai szolgáltatók piacából. Az öt legnagyobb részéről akkor megjegyezték, igen, féltik pozícióikat, ám ezzel nem csak ők, hanem a költségvetés is veszítene, s idővel lehet munkavállalók állásába is kerülne a lépés, hiszen a kisebb forgalom mellett kevesebb embernek tudnának munkát adni.

Nos, a kedd délutáni közgyűlésen a jelek szerint a magyar brókercégek, tőkepiaci szolgáltatók számára megnyugtató válasz született. A grémium ugyanis úgy határozott, elfogadva az osztrák többségi tulajdonos CEESEG AG módosított javaslatát, hogy egyelőre nem vezet be új kereskedési rendszert. Azzal megvárja a a Deutsche Börse és a New York Stock Exchange-EURONEXT egyesülését, amely révén egyébként a világ legnagyobb tőzsdéje jön majd létre. És ez az amire tegnapi – segélykiáltásnak mondható – sajtótájékoztatójukon a hazai vállalkozások is felhívták a figyelmet.

Az egyesülés ugyan zajlik, ám nem eldöntött, hogy a folyamat lezárulta után milyen platformon zajlik majd a kereskedés a világ legnagyobb tőkepiaci terében. Hangsúlyozták ezt mindenképpen ki kellene várni, mert ha ez eldől akkor azt a rendszert kellene Budapesten is „hadra fogni”. Abban az esetben, ugyanis ha nem a Xetra rendszer lenne a befutó, s ezt most mégis úgymond „csakazértis” bevezetnék itthon, akkor könnyen lehet, hogy nagyon rövid időn belül egy újabb váltást kellene megtenni, hiszen a befektetési szolgáltatók és a tőzsdék, így a Budapesti Értéktőzsde és tulajdonosa sem függetlenítheti magát az említett egyesüléstől.

Ez az érv pedig meghallgatásra talált, mert éppen erről döntöttek a keddi közgyűlésen. Vagyis megvárják az említett gigafúzió végét és azt a rendszert kezdik el bevezetni Budapesten, amelyet a legnagyobbak is alkalmaznak. Ez faramuci módon persze lehet az a Xetra is, amelyet ellen most komolyan érveltek a magyar szolgáltatók. Minden esetre akkor már egy, a tőkepiacok számára erősen ajánlott és követendő döntés után születhet meg a hazai határozat is az új kereskedési formáról. E szerint a fúzió lezárulta után, vagyis januárban indulhat meg a cseréről határozó folyamat.