Hihetetlen technikai bemutatót tartott ma a Magyar Telekom és az Ericsson arról, mire jó a 4G technológia, s mit tud annak új, egészen nagy sebességű változata, az LTE-Advanced. Tömören: korábban a 3G-ről azt mondtuk, hogy már alkalmas képek élő közvetítésére. Így is volt, bár azok, akik hivatásszerűen foglalkoztak ezzel, tudtak volna mesélni arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük. A 4G-ről előszeretettel hangsúlyozzák, hogy immár HD-képek továbbítására is képes, a gyakorlatban elérhető 50-150 megabites sebességgel. Az LTE-Advanced technológia azonban ezen túl is rejteget kapacitásokat, nem is keveset.

Videokamerával és mobil 4G LTE-Advanced adattovábbító technológiával felszerelt multikopter Beliczay László / MTI

A Telekom a bemutatón demonstrálta, hogyan lehet egyszerre több, nagyméretű adatcsomagot letölteni mobiltechnológiával. A helyszínen a levegőbe emelkedő octocopter (drón) és több kültéri mozgó kamera által közvetített HD-képek, valamint szuper 4K felbontású videotartalom közvetítésével is megküzdött egyetlen mobilkapcsolat.

A hibátlan közvetítések mellett a cég azt is megmutatta, éppen mekkora sávszélességet vesz igénybe a számítógép, amely igénybe vette a nagysebességű mobilkapcsolatot. Nos, amikor a több közvetítés mellett még a Wikipedia teljes adatállományát is elkezdték letölteni, akkor ment fel 250 megabit fölé, míg három közvetítés egyidejű igénybevételekor még csak a jelenlegi LTE technológia által kínál sávszélesség felét használta ki a számítógép.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: ahogy nő az LTE-t igénybe vevők száma, nő az adatforgalom is, s ennek figyelembevételével alakítják folyamatosan az adatcsomagokat is – vagyis fokozatosan növelik az azokban foglalt mennyiséget.

A fizetőképes kereslettel kapcsolatban lapunk kérdésére elmondta: minden szolgáltatás forgalma nő, ami azt jelenti, hogy fenntartható üzletet lehet építeni a 4G szolgáltatásokra. A most bemutatott technológia egyébként eddig mindössze két szolgáltatónál érhető el: egy dél-koreainál és az Egyesült Királyságban az EE nevű, a Deutsche Telekom és a France Telekom közös tulajdonában álló mobilcégnél.

A 4G szolgáltatást csaknem napra pontosan négy évvel ezelőtt, 2010. április 30-án elsőként Magyarországon tesztelték a Telekom és az Ericsson szakemberei, majd a kereskedelmi szolgáltatás 2012 januárjában indult a Telekom magyar hálózatán. A 4G mobilszélessáv ma már a lakosság közel 45 százaléka számára elérhető, a Telekom tervei szerint 2015-re 80 százalékra nő a kültéri lefedettség. Hogy a ma bemutatott technológiából mikor lesz széles körben elérhető kereskedelmi szolgáltatás, azt Christopher Mattheisen nem kívánta megjósolni, mint mondta, a kereslet és frekvencia egyszerre szükséges hozzá. Ez utóbbival kapcsolatban arról is kérdeztük a vezérigazgatót, hogy mit gondol a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tervezett frekvenciapályázatának tervezetéről, s az abban leírt árakról – a frekvenciák árai ugyanis alapjaiban befolyásolják, lehet-e az adott piacon elérhető áron nyújtani a szélessávú mobil szolgáltatásokat. Mattheisen nem kívánta kommentálni a folyamatban lévő pályázatot, mindössze annyit jegyzett meg, hogy a frekvenciacsomagok tartalmán és árán nem lepődtek meg. 

Valter D'Avino, Ericsson nyugat- és közép-európai régióvezetője egyébként azt is bemutatta, hogy akár egy gigabájtra is képes az LTE-Advanced technolgia, s nem utolsó sorban megjegyezte, hogy a technológia több alkotóelemét az Ericsson magyarországi kutatás-fejlesztési központjában magyar mérnökök alkották meg.

S hogy miért van szükség ilyen teljesítményre? Az Ericsson egyik tanulmánya szerint 2020-ra a távközlési kapcsolatok száma meghaladhatja az 50 milliárdot, ugyanis jelentősen megnő az ember-gép és a gép-gép közötti vezeték nélküli kapcsolatok szerepe. A jelenleginél jóval több eszköz csatlakozik majd a világhálóra, sőt már a háztartási eszközök – a hűtőgéptől a televízióig – is elérhetők lesznek az interneten keresztül, akár okostelefonról is. Az adatforgalom növekedését az táplálja, hogy a jelenleginél is szélesebb körben elterjednek majd azok az okostelefonok, videokamerák és fényképezőgépek, amelyekről a nagy felbontású, akár HD vagy később 3D tartalmak azonnal feltölthetők valamelyik videomegosztó oldalra.