Az idén összesen 1480 milliárd forint támogatást kaptak az önkormányzatok az államtól a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint. Ez az összeg 200 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbi tervszámot, amelyet azonban év közben jelentősen, 150 milliárd forinttal kellett megemelni, mivel a működési költségek 2013-ban durván elszálltak. Ezt a beruházások és a felújítások drasztikus visszavágásával lehetett kompenzálni, így végül a teljes kiadás kevesebb volt az eredetileg tervezettnél.

Választási évben jóval több jutott a fejlesztésekre Máthé Zoltán / MTI

Látványos, hogy 2014-ben egyértelműen választási költségvetésre készült az állam: az egy évvel korábbi tervszámhoz képest az önkormányzati szektor költségvetési kiadási terve 400 milliárd, a tényleges költéshez képest pedig 600 milliárd forinttal nőtt ugyanis az idén.

A szektor teljes költségvetési bevétele jelentősen meghaladja idén a 2013-ast: 2441 milliárd után 2719 milliárd forint állami és saját önkormányzati pénzt emészt majd fel a működés és a fejlesztés – leginkább az utóbbi. Pontosan plusz 335 milliárd forintot, a teljes kiadás ugyanis meghaladja a háromezer milliárd forintot. A hiányzó összeget maradványok felhasználásával, hitelből és egyéb bevételekből teremtik elő a helyhatóságok.

A számok alapján a tavalyi működési költségeket alaposan alultervezték: erre eredetileg 707 milliárd forint lett betervezve, ám a tény végül ennél sokkal több lett: 996 milliárd forint. Ennek fényében az idénre tervezett 827 milliárd forint nem biztos, hogy elég lesz, könnyen elképzelhető, hogy felcsúszhat 900 milliárd forint fölé.

Az intézmények (egészségügy, oktatás) államosítása előtt az önkormányzatok több mint négyezer milliárd forintot égettek el, most pedig már csak háromezret, vagyis az állam nagyjából ezermilliárdot spórolt a központosításon – az más kérdés, hogy ez a költség a központi költségvetés más soraiban megjelent, hiszen a feladat-átcsoportosítások után az állam lett az intézmények fenntartója.

Az is látszik, hogy a közvetlen működésre fordított állami forintokat nem sikerült az átalakítással lecsökkenteni, hiszen ez 2012-ben 944 milliárd forintot tett ki, tavaly pedig ennél is többet. A működési költségek nagyjából 300 milliárd forinttal szálltak el tavaly, ezen belül a személyi juttatások és a dologi kiadások 60, illetve 70 milliárd forinttal. Ez arra enged következtetni, hogy van, ami nem nagyon változott: a szektor alulfinanszírozott vagy rosszul szervezett. Ennek fényében pedig az oktatás és az egészségügy részbeni államosítása nem hozott jobb gazdálkodást a helyhatóságoknál – persze az idei számok még szépíthetnek ezen.

Ahol tavaly jelentős spórolás következett be, az a felújítások és beruházások területe. A betervezett 688 milliárd forint beruházási kiadással szemben csak 453 milliárdot költöttek az önkormányzatok, felújításokra pedig a tervezett 127 milliárd helyett kevesebb mint százat. Az idén ennél sokkal nagyobb a keret, ez valószínűleg a kifutó uniós támogatásokra és a választások miatti sebtében végrehajtott felújításokra vezethető vissza: beruházásra az idén 848, felújításra pedig 172 milliárd mehet el.

Az önkormányzatok a jelek szerint a működési finanszírozásban keletkező hiátust továbbra is hitelekből próbálják betömni. Jól látszik, hogy a hosszú távú kötelezettségek állami átvállalása jelentős könnyebbséget hozott számukra – 942 milliárd forint után 2013 végére ez az állomány 246 milliárdra olvadt, az idén pedig még tovább.

Nem mutat ennyire jól a rövid távú kötelezettségállomány alakulása: ez 2013 elején még 354 milliárd forint volt, az év végére azonban 440 milliárdra duzzadt, ami 25 százalékos emelkedést jelent. A rövid távú hitelek 56, a kötvények 25 milliárd forinttal mutattak többet az év végén. A szállítói tartozások is nőttek nyolc százalékkal: 73 után 79 milliárd forintra ugrott az összeg. Ez jól mutatja a szektor sérülékenységét, s hogy az adósság átvállalása csak tüneti kezelés.