Kellemes meglepetésre, nagyobb ütemű növekedésre számítanak az első negyedévben az elemzők, miután csütörtökön az ipar gyorsuló és a külkereskedelem folytatódó bővüléséről szóló adatokat tett közzé a KSH. A friss, előzetes márciusi adatok szerint egyenes úton jár a magyar ipar ahhoz, hogy megvalósulhasson az ágazatra szabott idei, 5-7 százalékos növekedési prognózis, és bővülő kibocsátásával hozzájáruljon az immár 2,3 százalékosra módosított kormányzati GDP-bővülési tervekhez.

Az ipar teljesítménye márciusban is irigylésre méltó volt, az egy évvel ezelőtti szintjét 10,6 százalékkal múlta felül, míg januárban a mérték 6,4, februárban 8,2 százalékos volt. Mindeközben 2014 harmadik hónapjában az export és import euróban számított értéke 7,4, illetve 8,8 százalékkal bővült tavaly márciushoz viszonyítva. Az első negyedévben a kivitel és a behozatal euróban mért értéke 5,1, illetve négy százalékkal nőtt, míg a külkereskedelmi mérleg aktívuma 286 millió euróval volt magasabb.

Bár a részletes adatokkal csak egy hét múlva ismerkedhetünk meg, annyi már most biztos, hogy a járműipar ismét kitett magáért. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tavalyi bázis alacsony volt, mint ahogy az is, hogy az április eleji országgyűlési választásokhoz időzítetten példátlan mértékű gyáravatási hullám, s ezzel új termelőkapacitások belépésének tanúi lehettünk. Azóta elvétve érkeznek csak hírek egy-egy kisebb üzemi fejlesztésről, miközben döntés született a Samsung gödi gyárának és a Michelin fővárosi abroncsgyártó üzemének a bezárásáról.

A KSH a jövő héten közli az első negyedéves előzetes GDP-mutatókat, de az már az eddig napvilágot látott ágazati mutatók ismeretében elmondható, pozitív meglepetésben lesz részünk – hangsúlyozta lapunknak Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. A GDP termelési oldalán – az ipar mellett – az építőipar is húzóágazattá vált, s bár a márciusi adatokat csak később közlik, már csak a kedvező időjárás és az egy plusz munkanap miatt is marad a valószínű húsz százalékot meghaladó tempó.

A jelentős bővülés elsősorban az uniós finanszírozású infrastruktúra-fejlesztő beruházásoknak köszönhető, de a lakáspiac tavalyi mélypontot követő felívelése is besegített ebbe. Az év első három hónapjában az átadott új lakások száma 51, a kiadott építési engedélyeké pedig húsz százalékkal bővült. Bár az ágazat szerény, háromszázalékos súlyarányt képez a hazai GDP-ben, annak növekedéséhez mégis 0,8 százalékponttal járulhat hozzá az első negyedévben. Ugyanakkor a hazai össztermék durván húsz százalékát adó ipari termelés nyolcszázalékos bővülése 1,7 százalékponthoz közeli mértékben járulhat hozzá a hazai össztermék gyarapodásához.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha a többi ágazat megismétli az egy évvel korábbi teljesítményét, akkor önmagában az ipar-építőipar duó 2,5 százalékra pörgetheti fel az első negyedéves GDP-bővülést. Ennél az elemző szerint még jobb a helyzet, hiszen a szolgáltatásoknál is masszív többletre számíthatunk, amivel viszont már a háromszázalékos növekedés is elérhető. A második negyedévben még hasonló lehet a sebesség, utána viszont már a bázishatások miatt „kocogósabbá” válik az iram. Az év egészét így is 2,8 százalékos, azaz a kormánynak a napokban kettőről 2,3 százalékosra módosított növekedési előrejelzésénél is magasabb gazdasági növekedéssel zárhatja a magyar gazdaság.

A választásokhoz közelítve végrehajtott központi béremelések, a családi adókedvezmények kiterjesztése és más költségvetési kiadások viszont olyannyira megterhelik a büdzsét, hogy a kormány jövőre fiskális eszközökkel már nem tud ilyen mértékű növekedést generálni. Az állami stimulus visszaesését a versenyszféra bővülésének kell kipótolni a jövő évben – véli Balatoni András. Ha az államadósságot minimálisan csökkenteni akarja a kormányzat, akkor a gazdaság önmagában maximum kétszázalékos növekedésre lesz képes 2015-ben – mondta lapunknak az ING Bank vezető elemzője.

Erőteljes pozitív meglepetést vár Gárgyán Eszter is, aki kérdésünkre 2,3 százalékosra becsülte a 2014-es várható növekedést. A Citibank vezető elemzője az export bővülését és a kiskereskedelmi forgalom felpörgésének hatását emelte ki, egyben kérdésesnek ítélve azt, hogy az új módszertan által számított dohányforgalmi statisztikával visszamenőlegesen feltupírozott hazai fogyasztás mennyit tesz majd hozzá a GDP-hez.

A negatív kockázati tényezők között első helyre tette az elhúzódó ukrán konfliktus regionális gazdasági hatásait, ezek azonban a velünk általában egy sorban emlegetett Lengyelországot sokkal erőteljesebben érintik. A pozitív irányú kockázatot jelenthet viszont az euróövezeti konjunktúra vártnál is erősebb alakulása, tekintettel arra, hogy a márciusi előzetes külkereskedelmi adatok szerint is a magyar export 75 százalékát uniós országokkal bonyolítjuk le.

Gárgyán is úgy látja, hogy az idei választási kiköltekezés árát jövőre fizeti meg az ország. Annak a pénznek, amit eddig kiengedett a költségvetés, jövőre már nem lesz valós gazdaságélénkítő hatása. A lakossági fogyasztás fellendülése a növekedési tempó fenntartásához kevés, főként ha ezzel párhuzamosan – 2015–2016-ra datálhatóan – erőteljesen megcsappannak a lehívható uniós források, amelyek az utóbbi időben a hazai beruházásokat több mint 90 százalékban finanszírozták.

Emiatt a Citibank elemzője szerint jövőre 1,7 százalékra fékeződik a GDP bővülése. Nagy gondnak nevezte, hogy ilyen tempó mellett a külső államadósság nem tud érdemben csökkenni, emiatt a magyar gazdaság sérülékenysége is fennmarad, így a hitelminősítésünkben sem állhat be lényeges javulás.