Az év első felében 21 százalékkal megugrott a külföldről Magyarországra érkező PayPal fizetések volumene – derül ki a cég jelentéséből. Hogy honi webshopok tavalyi vagy az idei nemzetközi eladásai pontosan mekkora értéket tettek ki, azt a társaság nem közölte lapunk kérdésére.

A növekedés a hazai webáruházak forgalma alapján azonban egyáltalán nem mondható döbbenetesnek. A honi társaságok összesített – belföldi és export együttesen – forgalma az elmúlt évben nagyon hasonló mértékben bővül. Az online kereskedelem ugyanis 2013-ban 217 milliárd forint forgalmat bonyolított, szemben a 2012 évi 177 milliárddal – mondta lapunknak Kiss Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) egyesült elnöke. Ez pedig közel 23 százalékos bővülés. (A PayPal egyébként a világ legnagyobb aukciós internetes oldalát működtető eBay Inc. leányvállalata. Utóbbi társaság által kidolgozott rendszer lehetővé teszi, hogy a vásárlók anélkül fizethessenek vagy utalhassanak pénzt online, hogy bármilyen személyes vagy pénzügyi információt meg kellene osztaniuk az eladóval, ezzel növelve a fizetési biztonságot.)

A hazai piacra visszatérve a Pay Pal adataiból kiderül, hogy a legkeresettebb kategóriák között a számítógépes játékok, az autóalkatrészek, a szórakoztató-elektronikai készülékek, a divatcikkek, az utazási szolgáltatások és a szoftverek említhetőek.

Ezzel a fejlődéssel Magyarország a nemzetközi trenddel mozog együtt, hiszen globálisan szemlélve az adatok ugyancsak az online export jelentős bővülését jelzik – mutatnak rá. Mindezt úgy, hogy néhány gazdaság esetében a hagyományos export tevékenység csökkenést mutat.

Damien Perillat, a PayPal közép-európai piacokért felelős ügyvezetője a vállalat közleményében jelezte: Magyarország is a leggyorsabban fejlődő közép- és kelet-európai piacok között van. Ha így is van, akkor is ennek a mezőnynek a végén található Magyarország, hiszen éppen a kutatásukból derül ki, hogy Csehországban az export értékesítés növekedése az első félévben 48 százalék, Lengyelországban 45 százalék, Romániában 36 százalék, míg Görögországban is 30 százalék volt.

A társaság mutatóiból kitűnik, hogy a magyarországi kereskedők külföldi megrendelései – aligha meglepően – elsősorban Európából futnak be. A nemzetközi tranzakciók 17 százaléka például az Egyesült Királyságból, 11 százaléka pedig Németországból érkezik, míg a többi európai ország együttesen 22 százalékot jelent. Az Észak-Amerika kontinensre sem lehet panasza a hazai webshop üzemeltetőknek, hiszen a nemzetközi átutalások 33 százaléka az Egyesült Államokból és Kanadából fut be.

A SZEK tavalyi számaiból ugyanakkor a hazai vásárlók aktivitásáról is lehet olvasni. E szerint az honi online vásárlók 37 százaléka, azaz közel 1,3 millióan már most rendelnek külföldi webshopokból is, és mintegy felük ezt legalább félévente teszi. A magyar online kereskedők külpiaci fejlődéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a külföldi vevők olcsónak találják az termékeket, illetve azokból az árukból, amelyeket keresnek nagyobb a választék mint otthon.

A PayPal kutatása rámutat: három nyugat-európai vásárló közül csak egynél tudatosul az, hogy saját hazáján kívüli webáruházból vásárol. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a regionális, köztük a magyar webshopok közül is sokan futtatnak felületeket angol és német nyelven, nemzetközi domain alatt olyan szolgáltatásokkal támogatva, mint a helyi nyelven történő kapcsolattartás, mobiloptimalizált fizetési lehetőség és nemzetközi csomagkövetés.