A Budapest Airport vezérigazgatója, Jost Lammers aznapi sajtótájékoztatóján egybek mellett a Malév repülési jogainak rendezetlenségét is azokhoz a körülményekhez sorolta, amelyek rontják a Budapest Airport régiós versenyhelyzetét. Ezért sürgette a kormányzatot, hogy lépjen az ügyben, a repülési jogok kiosztásáig ugyanis néhány, az EU-n kívüli célállomásra nem indulhatnak járatok Budapestről.

Az NFM az MTI kérdésére csütörtökön ismertette: a korlátozott légiközlekedési jogok kiosztását uniós rendelet és magyar kormányrendelet szabályozza. A szabályozás nyilvános eljárást ír elő, amelynek során bármely Magyarországon letelepedett európai uniós légifuvarozó benyújthat kérelmet. A kiosztási eljárással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős hatóság a légiközlekedési hatóság.

A légiközlekedési hatóság az egyes korlátozott jogokra vonatkozó külön eljárásokat a közzétett szempontrendszer alapján folytatja le. A benyújtott kérelmek értékelése során gazdasági elemzést végez, a korlátozott légiközlekedési jogok használatára annak a kérelmezőnek ad felhatalmazást, amelynek ajánlata a legkedvezőbbnek bizonyul. A szempontrendszer alapján egyebek mellett vizsgálják a szolgáltatás minőségét, a légitársaság díjszabási politikáját, de a magyarországi idegenforgalom fejlesztéséhez való hozzájárulást is.

A korábban a Malév Zrt. által birtokolt jogok a légitársaság üzemben tartási és működési engedélyének megszűnését követően váltak kihasználatlanná. A Malév engedélyeit az NKH Légügyi Hivatal 2012. április 17-i határozataival vonta vissza, amelyek nemrégiben emelkedtek jogerőre. A légiközlekedési hatóság ezt követően kezdhette meg a kiosztási eljárásokat – fogalmaz az NFM.

A folyamatok megindításához szükséges tájékoztatást első körben az izraeli, moldovai, tunéziai és vietnami repülési jogok esetében tette közzé honlapján. A Malév Zrt. működési engedélyének megszűnését követően a repülőtéri résidők (slotok) a résidőalapba visszaszállnak, azokat a résidő-koordinátorok a kérelmező légitársaságok között osztják el – jegyezték meg.

A Malév február 3-i leállása után Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki korábban a Malév vezérigazgatója is volt, bejelentette: jelezték a fejlesztési tárcánál igényüket a Malév leállása miatt felszabaduló, bilaterális repülési jogokra. Elsősorban a moszkvai, kijevi, isztambuli, tel-avivi jogokat szeretnék megszerezni – mondta akkor.