Megkezdődött a magyar gazdaság lejtmenete
A gazdasági növekedése a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,1 százalékkal visszaesett, 2007 azonos időszakához képest pedig 0,8 százalékkal nőtt- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat gyorsbecsléséből. A GDP-t az ipar nagyon gyenge teljesítménye húzta le, a mezőgazdaság tavalyi évhez viszonyítva jobb teljesítménye pedig némileg javított rajta.
Az adat kalkulációjakor az elemzők figyelembe vették a külső kereslet alakulását, azt, hogy a nemzetközi, legfőképpen az európai konjunktúra hogyan változik. Ebből kiindulva feltérképezték, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereinél mire lehet számítani a kereslet-kínálat terén, és mindezek miként befolyásolják a magyar gazdaságot – mondta lapunknak Cserháti Ilona, az Ecostat gazdaságmodellezési műhelyének osztályvezetője.
A becslés csak a termelési oldal számait használja, a felhasználási adatok ilyenkor még nem állnak a KSH és az Ecostat rendelkezésére, 70 nap múlva, amikor a rendes GDP adatot publikálja a statisztikai hivatal, természetesen valamennyi növekedést befolyásoló tényezőt beszámítanak. A jövőről Cserháti Ilona annyit mondott, fellendülés a nem látszik, ráadásul az utolsó negyedév tele van bizonytalanságokkal.
Meglepően gyenge adat – mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató helyettese. Természetesen arra azért lehetett számítani, hogy nem állnak mögöttünk jó hónapok. Németországban – Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerénél – már két egymást követő negyedévben is csökkent a gazdasági növekedés, ott már formálisan is recesszió van. Ahhoz hogy ezt ki lehessen mondani egy gazdaságról, ahhoz legalább két egymást követő negyedévben visszaesést kell regisztrálni – magyarázta.
A következő hónapok növekedési kilátásai tehát nem túl fényesek. Mint azt Karsai Gábor mondta, a GKI az év egészére 1,2 százalékos GDP javulást vár, 2007-hez képest, az utolsó negyedévben azonban nem számít növekedésre. Néhány hét, és Magyarországról is kimondhatjuk, hogy recesszióban van.
A növekedés szempontjából kérdés, hogyan éli meg a lakosság a nehéz időket. Idén még nőnek a reálbérek, az árak dinamikája lefelé megy, amelyek együttesen elvileg ösztönöznék az emberek vásárlási kedvét. A hitelfelvétel szigorodása és drágulása viszont ezzel ellentétesen hat, ráadásul a jelenlegi magas kamatok mellett érdemes megtakarítani, ami ugyancsak nem a fogyasztás gyorsulását segíti. A lakossági kereslet szinten tartásához komoly érdekek fűződnek. Most még nem látszik, mit fognak tenni az emberek, utoljára kiköltekezik magukat, vagy tartalékolnak a nehezebb időkre.
A külkereskedelmi forgalom alakulása a másik kérdés. A GKI szerint decemberben kisebb lesz a visszaesés, mint az első nyolc hónapban volt, az év egészében azonban stagnálás várható. Az ipari termelésben már látszik a markáns lassulás, ez egyébként jócskán lehúzta a harmadik negyedévi GDP-t. Az építőipar javult, de élénkülés nem indult be a területen, és már nem is várható. A pénzügyi szektor azonban nagyon-nagy kérdés. Kiszámíthatatlan, mi várható.
A kormány 1400 milliárdos csomagjának hatása a gazdaságra, ugyancsak nem látható még. Mint azt Karsai Gábor mondta, új pénzről nem szól a javaslat, hanem főképpen uniós forrásokat csoportosít át. Jobb lenne, ha ezeket a pénzeket valóban fejlesztésekre használná fel Magyarország, ám jelen pillanatban érthető, és támogatható hogy a kormány megpróbálja általuk javítani a cégek likviditását, hitelképességét. A gazdaság szempontjából ez most fontos.
Mint ahogyan az export is, amely jelen pillanatban az egyetlen kitörési pont. Az ezen a téren született kormányzati ötletek rövid távon biztosan nem segítenek, mert például azt, hogy az Audi vagy a Nokia mennyit termel, és ad el, azt a piaci kereslet határozza meg, amibe a kormánynak vajmi kevés beleszólása van. A munkahelyek megőrzését célzó kedvezmények Karsai Gábor szerint inkább visszaélésekre adnak lehetőséget, mint ténylegesen pozitívan hassanak.
Elemzői vélemények
Tavaly óta ez lehet az első negyedév, amelyben csökken a GDP az előző negyedév teljesítményéhez képest - hívta fel a figyelmet Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. elemzője. A magyar gazdaság jobban lassul a vártnál, és a neheze még csak most következik. Mind a fogyasztói, mind a termelői oldalon olyan hatások érték a gazdaságot, amelyek miatt szűkült a bruttó hazai termék növekedése a júliustól szeptemberig terjedő időszakban. A felhasználási oldalon szigorodtak a hitelfelvételek, míg a bérek terén sem jók a várakozások – mondta az elemző az MTI-nek.
A termelési oldalt tekintve több iparág teljesítménye is elmaradt a várakozásoktól: a pénzügyi szektor, valamint a feldolgozóipar és az építőipar gyenge produkciója jelentősen hozzájárult a növekedés lassulásához. Kiemelte, hogy a csütörtökön bejelentett, 1400 milliárd forintos, kormányzati vállalkozás-ösztönző csomag sem lesz elég ahhoz, hogy megakadályozza Magyarország recesszióba süllyedését 2009-ben. 2008 egészére 1 százalék körüli GDP növekedést vár, míg 2009-ben ugyanilyen mértékben csökkenhet a GDP.
Hasonlóan pesszimista a gazdasági növekedést illetően Csontó Balázs, az ING Bank Zrt. elemzője is, 2008 negyedik negyedévére 0,7 százalékos GDP bővülést várnak az előző év hasonló időszakához képest, míg 2009-ben, előrejelzésük szerint 0,8 százalékkal csökkenhet a bruttó hazai termék. A pénzügyi válság még csak most fogja igazán éreztetni hatását, mivel a hitelpiacok befagyása miatt a háztartások és a vállalatok nem jutnak hozzá a befektetésekhez és a fogyasztáshoz szükséges pénzekhez - jelentette ki Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője. A csökkenő fogyasztás, valamint a kormányzati és vállalati kiadások mérséklődése azonban várhatóan javítja a külkereskedelmi mérleget és az államháztartást 2009-ben. Az elemző szerint mindezek miatt kevesebb, mint 0,9 százalékkal bővülhet a magyar GDP az idén a negyedik negyedévében.
A gyenge adatok mögött termelési oldalról elsősorban az európai recesszió miatt csökkenő, feldolgozóipari teljesítmény áll, míg a felhasználási oldalon a nettó export és a beruházások okozhatták a vártnál alacsonyabb növekedést - emelte ki Kondrát Zsolt az MKB Bank Zrt. vezető elemzője. A következő negyedévekben a reáljövedelmek csökkenése és a hitelezés szigorítása miatt a fogyasztás is lefelé húzza majd a GDP-t, mivel a III. negyedévben még nem igazából érvényesült a hitelpiaci válság mélyülése, a hitelek drágulása, illetve visszafogása.