Zu Guttenberg közlése szerint Bochumban, Eisenachban és Rüsselsheimben fellélegezhetnek, e három autógyártó üzemet, vala-mint a rüsselsheimi vállalalti központot a Fiat megtartaná. A közel 3500 dolgozót foglalkoztató kaiserslauterni motor-, és alkatrészgyártó telephely esetében viszont Marchionne elkerülhetetlennek nevezte a leépítéseket, ahogy egykét európai gyár bezárását sem lehet kizárni.

Ami az esetleges olasz-német frigy pénzügyi hátterét illeti, Marchionne 5-7 milliárd euróra becsülte a szükséges összeget. E nem kevés pénzt Németországtól, illetve az Opel által érintett más európai országoktól várják - állami ke-zességvállalások és hitelgaranciák formájában. A mintegy 6,6 milliárdos saját adósságot cipelő Fiat ugyanakkor e „nehéz teher" nélkül ülne be a körbe zárt villámos autómárkába.

A német gazdasági miniszter érdekes elképzelésnek nevezte Marchionne tervét. Az olaszokkal tovább tárgyalnak, de változatlanul versenyben van a Magna is: a kanadai-osztrák üzletember, Frank Stronach autóipari beszállító cége orosz partnerekkel - a GAZ autógyárral, valamint a Szberbank pénzintézettel összefogva - ötmilliárd eurót ajánlott az Opelért.

A Fiat-Magna versengés igazából nem Berlinben, hanem Detroitban és Washingtonban dől el. Az amerikai kormány május végéig adott újabb határidőt a General Motorsnak a mentőterv bemutatásához. Fritz Henderson GM-főnök szerint az anyacég kisebbségi tulajdonnal is beérné egy „új Opelban" - kérdés, milyen feltételek mellett. Zu Guttenberg mindenesetre azt is leszögezte: a legrosszabbra, vagyis a General Motors csődjére, így a konszern, s vele együtt az Opel feldarabolására is fel kell készülni.

Mint a Focus Online írta, Marchionne abból indul ki, hogy 2010 végén már csak hat nagy autógyártó konszern marad talpon. Az életben maradáshoz ugyanis éves szinten 5,5-6 millió járművet kell előállítani, a tavaly 2,2 millió autót gyártó torinói konszern erre csak a Chrysler és az Opel segítségével lehet képes.

Sergio Marchionne, a Fiat főnöke (balról) megérkezik a berlini tárgyalására