Mégis van B terv?
Új fejlemény, hogy még az EU/IMF hitelmegállapodás megszületése előtt akar ismét forrásszerző körútra menni az ÁKK, ez egyben azt is jelzi, hogy a kormányzati propaganda ellenére van valamilyen B terv az államadósság finanszírozásában esetleg fellépő váratlan helyzet áthidalására.
Ha IMF nincs, jó lesz más is
Az ÁKK eredeti tervei szerint az első félév vége felé jött volna ki új devizakötvényekkel, de amikor ezt a menetrendet megállapították, akkor még villámgyors március-áprilisi megállapodásra számítottak az IMF nyújtotta „biztonsági hálóról”, amelynek birtokában sokkal olcsóbban lehetett volna forrásokat szerezni a piacokról.
Miután a tárgyalások megkezdése felől nem érkezett semmilyen biztató hír, az ÁKK kénytelen lesz kimenni a piacokra, s csak remélheti, hogy a nemzetközi hangulat időközben nem romlik annyira, hogy irreális magasságokba nyomja a kibocsátandó magyar devizakötvények hozamát.
Az idén lejáró devizaadósság kiváltásához nagyjából ötmilliárd eurónyi összeget kellene összeszedni a piacokról. (Mai árfolyamon számolva 4,710 milliárd eurót.) A törlesztések oroszlánrésze a 2008-ban megkötött EU/IMF készenléti hitelmegállapodáshoz kapcsolódik, az IMF honlapján 2,806 milliárd SDR-es idei magyar kötelezettség szerepel.
Ez euróra átszámolva jelenleg 3,277 milliárdot jelent. Az ÁKK az első negyedévben már törlesztett egy kisebb, 640 millió eurós részt, de a java még hátravan. A következő húzósabb tétel május 11-én esedékes, és 615 millió eurónak felel meg. Leegyszerűsítve: a következő három negyedévben 950-950-950 millió eurós IMF-terhektől kellene megszabadulnunk.
Az is a kezünkre játszik, hogy az IMF-hitelen kívül más devizaadósságunk az első-második negyedévben nem jár le, a következő tételt egy 410 millió eurónak megfelelő jenkötvény júliusi visszafizetése jelenti. Novemberben lesz még egy egymilliárd eurós kötvénykifizetésünk is.
A kibocsátási terv 4 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátást ír elő, a fennmaradó részt várhatóan egy 800 millió eurós projektfinanszírozó hitelből refinanszírozza az ÁKK. Biztonsági tartalékként még ott van az előző IMF-hitelből lehívott, de fel nem használt egymilliárd eurós részlet is.
Magyarország 2012-ben finanszírozható
Erre alapozva joggal mondhatta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács új elnöke a köztelevízió hírműsorában, hogy Magyarország 2012-ben finanszírozható, ám 2013-ban a fenntarthatóság függ a gazdaság teljesítményétől és a nemzetközi hitelfelvételi lehetőségektől is, ezért hazánk érdeke az, hogy megállapodjunk az EU-val és az IMF-fel.
Ez Töröcskei István szerint is alapvető fontosságú, de szerinte már most, a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható pozitív hangulat nyújtotta lehetőséget kihasználva gondoskodni kell a devizaforrások beszerzéséről. Elmondása szerint elsősorban dollárban gondolkodnak, de japán jen, rubel, sőt akár az euró is szóba jöhet.
Töröcskei rámutatott, Csehország, Lengyelország és Románia sikeres külföldi kötvénykibocsátása arra utal, hogy kedvezőek a feltételek. Hangsúlyozta: bár január óta jelentősen csökkentek a magyar állampapírok hozamai, de azok térségi összehasonlításban továbbra is magasak. A tankönyvek szerint nagyon jó befektetésnek tűnhet magas kamat és gyenge forint mellett megvenni ezeket a papírokat.
„Idővel, más kibocsátókhoz hasonlóan, ésszerű lenne nekünk is előbb vagy utóbb megjelenni a külföldi kötvénypiacon” – idézi az MTI az ÁKK vezérigazgatóját, hozzátéve, hogy folyamatosan vizsgálják a lehetőségeket, kapcsolatban vannak a kereskedőkkel és a befektetőkkel.
Hasonlóképpen közelről követi az eseményeket a Nemzetgazdasági Minisztérium, ám Banai Péter helyettes államtitkár véleménye szerint a devizakötvény-kibocsátás az EU/IMF megállapodás utáni időpontban valószínűsíthető. Cséfalvay Zoltán, az NGM stratégiai ügyekért felelős államtitkára március elején ugyanilyen értelemben nyilatkozott.
Úgy vélte, a külföldi pénzpiacok megcsapolására „ésszerű módon” a valutaalappal történő megegyezés után kerülhet sor, bár ab ovo nem zárta ki egy korábbi, a megállapodás létrejöttét megelőző devizakötvény-kibocsátás lehetőségét sem.
Teszt vagy csapolás?
Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője szerint nem indokolt és nem életbevágó a devizapiacok felvázolt májusi megcsapolása, ugyanakkor a piac letesztelése szempontjából értelme lenne egy 500 milliós euró nagyságú kötvénykibocsátásnak.
Egy ilyen aukción gyorsan kiderülne, hová, milyen hozamszintre árazza be Magyarországot a piac. A jelenlegi likviditásbőségben nem lehet kérdés, hogy lejegyzik a kötvényeket, de korántsem mindegy, hogy 5-6 százalékon vagy éppenséggel a magyar papírokra mostanában jellemző 8,5-9 százalékon.
A különbség eurószázmilliókban mérhető, igaz, csak később, amikor a kölcsönt vissza kell fizetni – hangsúlyozta lapunknak Tóth Gergely. Nagyobb tétellel már csak ezért sem szabad most kimenni a piacra – tette hozzá. Az számára is rejtély, hogy az euróban lejáró adósság kiváltására miért dollárban vagy rubelben akar az ÁKK devizakötvényt kibocsátani.
Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország a piacon még mindig fekete báránynak számít, s ez a státusa meg is jelenik a magyar eszközök árazásában. Az elemző úgy látja, túlzott kincstári optimizmusra utalnak a kormányzati nyilatkozatok, s hiába erős viszonylag a forint, teljesít jól a tőzsde, és javulnak a növekedési kilátások, ez még nem érett össze trenddé.
Ezzel szemben a kamat és az infláció magas, és a védőhálóról egyelőre csak ábrándozhatunk. Tóth Gergely is azon elemzők közé tartozik, akik látnak a kormány magatartásában arra utaló jeleket, hogy kihúzhatjuk az előttünk álló évet IMF-hitel nélkül is, de ez szerinte nem egyéb, mint játék a tűzzel.
Keresi a helyét a pénz
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmünket, hogy a piacon óriási likviditásbőség mutatkozik, főképp amiatt, hogy az Európai Központi Bank december végi és februári tenderén összesen mintegy ezermilliárd eurónyi olcsó, egyszázalékos kamatozású és hároméves lejáratú hitelt bocsátott a bankszektor rendelkezésére.
A bizalomerősítő lépés egyrészt azt célozta, hogy a bankok gazdaságélénkítő fejlesztéseket finanszírozzanak ebből, másrészt azt, hogy állampapír-vásárlásaikkal csökkentsék a hozamokat, s ezzel az adósságválsággal küszködő országok terheit.
Nem véletlen – mutatott rá Suppan Gergely -, hogy a spanyol bankok kiemelkedő aktivitást mutattak az EKB tenderein, a kölcsönpénzt aztán döntően spanyol állampapírok vásárlására költötték, leverve ezzel a hozamszinteket.
Rendkívüli mennyiségű pénz keresi tehát a helyét a világban, ebből a szempontból egy esetleges magyar devizakötvény-kibocsátás esélyei is jónak tekinthetőek. Tóth Gergely ehhez annyit fűzött hozzá, hogy korántsem biztos, hogy mire oda kerül a sor, azaz legkorábban májusban, olyan sok marad még ebből a pénzfölöslegből.
