Mégis lesz az idén Varga-csomag?
– Meglepő, hogy nem lesznek kiigazítások, s egy ezt nélkülöző konvergenciaprogramot küldött el a kormány Brüsszelbe – mondta a Népszabadságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Szerinte van kockázata annak, hogy a jelenlegi tartalékokkal tartható a 2,7 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiány. Ez annak tükrében is figyelemre méltó optimizmust feltételez, hogy több olyan tétel is van, amelyek teljesülésének bizonytalanságát részben vagy egészen elismerte a kabinet.
Varga Mihály beszélt arról, hogy a tranzakciós illetékből a vártnál kevesebb folyt be az első negyedévben, de a sertéságazat Brüsszelben elbukott fordított áfafizetési rendszere is ilyen pont, valamint a közműadók tervezettnél alacsonyabb szintje is ezt a kört növeli. Ezeken felül Kondrát Zsolt szerint további kockázatot jelent a pénztárgépek online bekötésének, valamint az elektronikus útdíj bevezetésének lehetséges csúszása. Ezekből ugyanis már idén befolyó forrásokkal számol a kabinet, amelyek egyáltalán nem biztosak.
A konvergenciaprogramban változtattak a makropályán, és a korábbi 0,9 százalékos GDP-növekedést 0,7 százalékra mérsékelték, ám az elemző úgy látja, még ez is túlzó. Úgy véli, ez 2013-ban inkább nulla közeli lesz, azaz legfeljebb csak stagnál a magyar gazdaság. E mellett az inflációt is jóval alacsonyabbra tervezték, mint korábban, s amit a stratéga is vár. Mindezek eredőjeként nagy a veszélye, hogy a tervezett adóbevételek nem jönnek be. Éppen ezért tartja rendkívül kiélezettnek a most ismertetett számokat.
Meglátása szerint a kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy ha Brüsszelben a mostani tervek hallatán csóválnák a fejüket, akkor újabb, immár kiigazításokat tartalmazó elemeket illesszen a konvergenciaprogramba. Ilyen lehet a tranzakciós illeték alapjának, kulcsának vagy a jövedéki adónak az emelése.
Erre már csak azért is számítani lehet, mert további bizonytalansági elemek is felsejlenek. A dokumentum pozitív meglepetésként említi az önkormányzati szektor teljesítményét, amely szemben a korábbi évekkel egyáltalán nem növelte a hiányt. Ugyanakkor jelenleg korai lenne megmondani, hogy ez hosszú távon is tartható lesz, vagy csak egyszeri, kedvező esetről beszélhetünk. Utóbbival kapcsolatban vannak erős félelmek, hiszen parlamenti és önkormányzati választások jönnek jövőre, s ilyenkor rendszerint felpörögnek a helyhatósági beruházások.
Elképzelhető, hogy az önkormányzatok ehhez újra hitelekbe verik magukat, s ezzel ismét ronthatják az egyenleget. A pedagógus-életpályamodell és a miniszterelnök által korábban emlegetett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló programok esetleges megvalósítása újabb kockázati elemeket jelentenek. Ez persze politikai kérdés, ugyanakkor Kondrát úgy látja, ilyen lépések most nem férnek bele a jelenlegi költségvetésbe.
Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője nem veszi készpénznek, hogy a május elején ismertetendő új brüsszeli prognózisban is három százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiányszámokkal találkozunk, ami előfeltétele az ellenünk 2004-óta zajló túlzottdeficit-eljárás alóli kiszabadulásunknak. Hivatkozhatnak továbbra is arra, hogy a 2012-es 2,1 százalékos deficit egyszeri intézkedéseknek és nem valós reformoknak köszönhető, s az idei bevételi oldalon szereplő billegő tételek – e-útdíj, tranzakciós adó, gazdaságfehérítés – teljesülését is kétségbe vonják, s a kormány erős elkötelezettségét nem tudják forintosítani.
Emiatt Gárgyán szerint a májusi prognózisban megfogalmazódó kételyeket egy kiigazító csomaggal oszlatják el –még a júniusi végső brüsszeli döntés előtt. Más rizikófaktorok is vannak – mutatott rá az elemző – megnevezve a negyedik alkotmánymódosítást körülvevő uniós vitát, amelynek kimenetele szintén befolyásolhatja a politikai motívumokat sem nélkülöző verdiktet. A kormány 2,7 százalékos idei hiánycélja helyett a Citibanknál 3,1 százalékot várnak, azaz már egy százmilliárd forintos garantált bevétellel a háromszázalékos uniós követelmény alá lehet szorítani a hiányt. Ezt legkönnyebben a tranzakciós illeték módosításával – emelésével – oldható meg.
Az Erste elemzői a programból azt emelik ki, hogy a kormány újabb intézkedések nélkül is elérheti célját, s az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya ezt a tavalyi, nagyon jó hiányadatra, valamint az idei első három hónap költségvetési számaira alapozza. Jövőre azonban a 2,2 százalékról 2,7 százalékra felemelt GDP-arányos hiánycél arra utal, hogy a javuló növekedés ellenére romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban.
A pedagógus-életpályamodell bevezetése mellett az állami beruházások növekedése játszhat ebben főszerepet. Az Ersténél még a leszállított idei és jövő évi növekedési adatokat (0,7 és 1,9 százalék) is túl optimistának tartják, ahogy azt is, hogy jövőre a kormány már 3,9 százalékos hozamszinttel számol a tízéves lejáratú államkötvényeknél a jelenlegi 5,8-5,9 százalékokkal szemben.
