Mégis kaphat végkielégítést Szász Károly
A kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken egy 40 oldalas zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be a készülő új jegybanktörvényhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megszüntetéséről, tevékenységének október elsejével a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) integrálásáról szóló jogszabály tervezetét még júniusban készítette elő és tárgyalta le a parlament, a végszavazás azonban az őszre maradt, mert a törvényjavaslatot a kormány kiküldte véleményezésre az Európai Központi Bankhoz (EKB). Az EKB a nyáron rábólintott a tervezetre, így már nincs akadálya annak, hogy a képviselők szavazzanak a törvényről: a tervek szerint az Országgyűlés jövő hétfőn dönt a zárószavazás előtti módosítóról, majd ezt követően magáról a jogszabályról.
A pénteken benyújtott változtatások zömében technikai jellegű módosítások, de van köztük néhány érdekes is: például mégiscsak megkaphatják teljes végkielégítésüket a PSZÁF vezetői. Mivel a jegybank és a felügyelet összevonására a törvény elfogadása után alig két hét marad, így a szervezetek egyesítését úgy oldják meg, hogy minden eszközt, vagyonelemet, illetve munkatársat átvesz a PSZÁF-tól az MNB, majd az átalakítást, a működés összevonását, racionalizálását ezután végzik csak el. A mindenkibe viszont nem tartozik bele Szász Károly, a felügyelet elnöke, illetve az alelnökök és a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke. Az alelnököket és a PBT elnökét Szász Károlynak kell felmentenie szeptember végével, míg az ő menlevelét Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök adja majd ki.
A PSZÁF-törvény szerint a felügyelet vezetői távozásukkor hathavi bérükre, valamint hathavi keresetüknek megfelelő végkielégítésre – tehát összesen egy évi jövedelmükre – jogosultak, ám ezért cserébe fél évig nem helyezkedhetnek el olyan, Magyarországon működő gazdasági társaságnál, amely a felügyelet alá tartozó tevékenységet végez, vagyis hat hónapig nem tudnak elhelyezkedni a szakterületükön. Ezeket a szabályokat a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság javaslatára júniusban úgy módosította a parlament, hogy a PSZÁF vezetőinek nem kell kivárniuk a hat hónapot, viszont végkielégítésükre is kivetik a 98 százalékos különadót. Az Országgyűlés június 21-én megszavazta a gazdasági bizottság javaslatát, mire még aznap beadták lemondásuk Sáray Éva és Balogh László alelnökök, illetve Nadrai Géza, a PBT elnöke.
A kormány pénteken beterjesztett módosítójával azonban visszaállítaná az eredeti helyzetet. Amennyiben a parlament is megszavazza - Szász Károly, illetve alelnöke, a júniusban kinevezett Gázmár Zoárd (aki addig a PSZÁF ügyvezető igazgatója volt) szeptember végi menesztésekor megkaphatja a neki járó teljes végkielégítést, nem kell megfizetnie a 98 százalékos különadót. Szász Károly egyébként a kormányváltás után, 2010 júniusában vette át az első Orbán-kormány alatt, tíz éve az ő vezetésével létrehozott szervezet irányítását. Így ő volt a PSZÁF első, és ő lesz a felügyelet utolsó elnöke is.
A felügyeletnek az a több mint ötszáz dolgozója sem érezheti azonban biztonságban magát, akit október elsejével automatikusan átvesz az MNB. A kormány zárószavazás előtti módosítója szerint a következő fél évben az átvettek közül bárkinek bármikor felmondhatják a munkaviszonyát a költséghatékony létszámgazdálkodás megvalósítására hivatkozva. Vagyis attól, hogy valaki átkerül a jegybankba, még nem biztos, hogy fél év múlva is lesz munkája.
Az EKB egyébként alapvetően elégedett volt az új jegybanktörvény tervezetével, illetve a PSZÁF beolvasztásával (bár a szervezet szerint a rendelkezésre álló idő ehhez túl rövid, ezért az összevonást el kellene halaszani), leginkább csak azzal kapcsolatban volt kifogása, hogy a felügyelet jogutódjaként az MNB-t előre nem kalkulálható költségek terhelhetik (például egy elveszített kártérítési per miatt) és ez csorbíthatja pénzügyi függetlenségét. A kormány pénteken benyújtott módosítójával ezen úgy segítene, hogy a jegybanknak a PSZÁF-tól hozzá kerülő kötelezettségekért csak a felügyelettől átvett pénzeszközök és a felügyeleti tevékenységből származó bevételek erejéig kell helytállnia, ezen felül az állam lép be és fizeti a számlát.
A kabinet emellett kőbe – mivel kétharmados jogszabályról van szó, gránitba – vésné a jegybank növekedési hitelprogramját is. Az MNB elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése, fenntartása, vagyis az infláció fékentartása, ám e cél veszélyeztetése nélkül támogathatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját is. Ezek a célok a kormány javaslata szerint most kiegészülnének a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelésével, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosításával – vagyis az olyan akciókkal, mint amilyen a napokban 750 milliárdról 2750 milliárd forintra emelt keretű, a jövő év végéig folytatni tervezett növekedési hitelprogram.
A kis- és középvállalkozások hitelhez jutását ösztönző program első szakasza szinte egyhangú támogatást élvezett, a most bejelentett újabb kétezer milliárd forintos keret azonban máris több kritikát kapott. Az elemzők szerint a program akár tíz éven át évi 60-100 milliárd forint költséget jelenthet a jegybanknak, közvetve pedig a költségvetésnek, mivel az MNB veszteségét a büdzsének kell állnia. Ezzel szemben a jegybank által várt hatást, 2014 végéig a GDP két százalékpontos bővülését erősen optimistának, túlzónak tartják, mivel a pénzek nagyobb része nem új beruházásokra, hanem a meglévő hitelek kiváltására, olcsóbbra cserélésére megy el. Emellett az MNB-s forrása lehetővé teszi, hogy a külföldi anyabankok további likviditást vonjanak ki az országból, ezzel viszont a hazai pénzintézetek túlságosan függővé válnak a jegybanktól, hitelezési aktivitásukat akkor tudják majd növelni, ha ahhoz pénzt kapnak az MNB-től. A jegybank emellett saját mozgásterét is korlátozza, mivel az alapkamat esetleges emelésével saját veszteségeit, és így a költségvetés terheit növelné – vélik az elemzők.
Az MNB pénteken közleményben reagált a kritikákra. A jegybank szerint a szakmailag megalapozatlan és valótlan számítások, illetve állítások egyoldalúak, kizárólag a program költségeivel foglalkoznak és a hitelprogram pozitív hatásait figyelmen kívül hagyják, az így levont következtetések ezért félrevezetőek. Ám, hogy pontosan miben tévednek az elemzők, az nem derül ki a közleményből. Az MNB érvelése csak arra szorítkozik, hogy a jegybank szerint a program folytatása segít lebontani a hitelpiaci korlátokat, növeli a hitelintézetek közötti versenyt, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez, s így a költségvetés bevételei is emelkednek.
