Adósság, felelősség, megújulás című előadásában a miniszterelnökséget vezető államtitkár a privatbankar.hu beszámolója szerint a 2010. májusát megelőző időszakról elmondta: az ország folyamatosan uniós túlzottdeficit-eljárás alatt van, ugyan nem egyedüliként, de semelyik másik ország sincs olyan régen a "feketelistán", mint mi. A 3 százalékos hiánycél elérése érdekében végrehajtott kiigazító kísérletek eddig rendre kizárólag a bevételi oldalt akarták növelni, ami minden alkalommal az infláció megugrásához vezetett. A munkanélküliségi ráta eközben szintén nem csökkent, a regisztrált álláskeresők száma 2009-ben nagy ugrással elérte a 10 százalékot.

Varga Mihály hangsúlyozta: a mi valódi versenytársaink a régiós gazdaságok, akikkel a lépést tartanunk kellene. Hozzájuk képest csúsztunk el az elmúlt időszakban, a visegrádi négyek között 2002-ben még az élen járt a magyar GDP-növekedés, 8 év alatt azonban az utolsó helyre estünk vissza. Eközben adósságszintünk mesze a maastrichti határérték fölé került, majd olyan magas szintre emelkedett, hogy elsőként kellett külső segítséget kérnünk az uniós tagországok közül.

Az Orbán-kormány Varga ismertetése szerint megválasztása után elsőként a költségvetés rendbetételéhez kezdett hozzá. A Bajnai-kormány által bejelentett hiánycél elmondása szerint nem valós számokon alapult: még 2011 elején is szembesül a kormány olyan kötelezettségvállalásokkal, amelyeket a 2010 előtti kormány írt alá. Ezek között a Malév ügyeit, a közösségi közlekedés (a BKV és a MÁV) kilátástalan helyzetét, a félbehagyott Út a munkába programot említette Varga Mihály. A volt pénzügyminiszter azt is elmondta: a Bajnai-kormány olyan tételeket is figyelmen kívül hagyott a költségvetés tervezésénél, mint például a NATO éves tagdíja. Ez alapján nehéz lenne elvárni a katonai szervezettől, hogy projektjei tervezésénél a magyar vállalatokat is vegye számításba - fogalmazott Varga Mihály.

A hiánycél tartása érdekében végrehajtott intézkedések között Varga a politikai elit létszámának csökkentését, az állami intézményeknél bevezetett költségstopot, a kétmilliós bérplafont, a 15 százalékos bértömeg-csökkentést, a pártok támogatásának 15 százalékos csökkentését, a végkielégítések 98 százalékos különadóját említette.

Az előző kormány által rosszul megtervezett költségvetés ellenére sem az IMF, sem az EU nem hagyta jóvá a 3,8 százalékos hiánycél emelését, ezért annak teljesítéséhez átmeneti különadók bevezetésére volt szükség, melyet a bankokra, biztosítókra, pénzügyi szervezetekre, energetikai vállalatokra, kiskereskedelmi láncokra, telekommunikációs cégekre róttak ki - emlékeztetett Varga. Felhívta a figyelmet: a nemzetközi kritikák ellenére ez a pluszteher nem a külföldi cégeknek szól, a Mol és az OTP a legnagyobb különadó-fizetők között szerepel, pedig magyar cégek. Az adóssággal párhuzamosan csökkenő országkockázatok pedig minden érintett cégnek a javára válnak - mondta.

Varga Mihály szerint az ország számos baja a magas eladósodottságból adódik, melynek szintje ugyan már nem életveszélyes, de veszélyes. A stabil piaci finanszírozás biztosítása kiemelt fontosságú, ezt figyelembe kell venni a meglévő hitelek törlesztésénél; a Széll Kálmán terv ebbe az irányba mutat - fogalmazott az államtitkár.

A terv intézkedéseit nagy vonalakban ismertetve elmondta: Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatottak száma, a hasonló népességű Csehországban 1,1 millióval többen dolgoznak, mint nálunk. A kormány régóta hangoztatott tervére, miszerint 10 év alatt egymillió munkahelyet hoznak létre, sokan mondják, hogy lehetetlen. Varga Mihály szerint azonban Ausztrália, Chile, Hollandia, Portugális, Svájc is - különböző időszakokban - képes volt 1 millióval növelni a munkahelyek számát egy évtized alatt - ugyan volt, ahol a nagyrészt a bevándorlásnak köszönhetően, de volt, ahol a jól megtervezett gazdaságpolitika eredményeként.

Varga Mihály fontosnak tartja az inaktívak bevonását a munkaerőpiacra: a leszázalékoltak aránya például nemzetközi összehasonlításban Magyarországon kimagasló. Ezt a rendszert kell átalakítani, miközben az emberségesség szempontjait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Egy féllábú ember például miért ne vállalhatna irodai munkát? - tette fel a kérdést Varga.

Nonszensznek nevezte, hogy negyvenes emberek a nyugdíjat várják: véleménye szerint a 26 év szolgálati idő után engedélyezett nyugdíjba vonulás egy darab szocializmus. Olyan munkát, hivatali, államigazgatási munkakört kellene biztosítani az érintetteknek, amit el tudnak látni például fegyveres testülettől történő leszerelés után; pazarlás lemondani ezekről az emberekről - fogalmazott. Ez minden bizonnyal konfliktusokkal jár majd, ezt a konfliktust azonban vállalnia kell a kormánynak - mondta Varga.

A Széll Kálmán terven keresztül a kormány célja még a hatékony tömegközlekedés megszervezése is. Varga Mihály szerint tarthatatlan, hogy miközben jelentős állami pénzek mennek a közösségi közlekedés támogatására, katasztrófahelyzet esetén mégis magáncégekkel kell a helyszínre szállítani az apparátust, ahelyett hogy a MÁV-val, a Volánnal oldanák meg a kérdést, amely cégekben tulajdonrésze van az államnak. Azt is fel kell számolni, hogy a MÁV és a Volán sok helyen egymás tökéletes konkurenciája, egymás elől halásszák el az utasokat. Harmadik nagy problémaként Varga a kedvezmények rendszerét említette: a statisztikák szerint a vasúton utazók mindössze 14 százaléka vásárol teljes árú jegyet.

Az oktatás, szakképzés területével kapcsolatban elmondta bár a PISA felmérés szerint Magyarország valamennyi kategóriában elérte az OECD átlagot a legelemibb készségek terén, a viszonylag jó eredmények mögött azonban komoly területi és társadalmi különbségek húzódnak meg, melyeket jelentősen csökkenteni szeretne a kormány.

Gyógyszerügyben is van mit tennünk - mondta az államtitkár. Évente 380 milliárd forint közpénzt költünk gyógyszerártámogatásra, ezt nem engedheti meg magának az ország. Fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a generikus gyógyszerek is annyiba kerülnek, mint a nem generikusak. A kormány célja az, hogy a 380 milliárdos összeg egyharmadával csökkenjen - ennek érdekében konzultálnak a gyógyszergyárakkal, a betegjogi képviselőkkel is.

Varga Mihály elmondta: az önkormányzati finanszírozásban erős kontrollt kell bevezetni. Az önkormányzati szektor erőn felül költekezett, eladósodott; az államtitkár szerint a szektor várakozásokat meghaladó deficitje okolható azért, hogy Magyarországnak végül nem sikertült teljesítenie a vállalt államháztartási hiánycélt: 3,8 százalék helyett 4,2 százalék körül alakult annak mértéke. Szavai szerint így minden bizonnyal "egy kis feketepontot" is begyűjtött az ország. Bár az nem derült ki, hogy Varga Mihály pénzforgalmi vagy eredményszemléletben értette a 4,2 százalékos adatot, ez lehetett az első eset, hogy a kormány részéről a 2010-es GDP-arányos cél teljesítésének kudarcáról beszélt.

Hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő, a Széll Kálmán terv keretén belül konzultációkat kezd a kormány. Előzetesen annyit lehet tudni: működési hitelt egyáltalán nem vehetnek fel az önkormányzatok, fejlesztési hitelt is csak engedéllyel, ha olyan beruházásra kell, ami növeli a bevételeket. A hiteleket az önkormányzatok helyett az Államadósság Kezelő Központ veszi fel a pozitív elbírálás után, Varga Mihály szerint így kedvezőbb feltételek mellett érhetőek el a finanszírozási források.

Varga hangsúlyozta: a költségvetés bevételi oldalán is szükségesek intézkedések. Létrehozzák az Államadósság-csökkentő Alapot: itt gyűjtik a bankadóból, az 500 millió forintos adóalap felett fizetők társasági adójából, a később bevezetésre kerülő elektronikus úthasználati díjból származó összegeket. 290 milliárd forintra számít a kormány ezekből a forrásokból, az összeget kizárólag az államadósság csökkentésére lehet majd elkölteni - mondta el Varga Mihály. Az államtitkár azt is kiemelte: az alkotmányban a GDP 50 százalékában rögzítik az államadósság maximális szintjét.

A cél az, hogy a különadók zökkenőmentesen kivezethetőek legyenek 2013-2014-re - fogalmazott az államtitkár. A tűzoltás szakasza befejeződött, a stabilizáció megtörtént, most a versenyképesség növelésén kell dolgozni; 2014-re Magyarországé lesz Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb gazdasága - vizionálta előadása végén Varga Mihály.