Alig sikerült lenyomnia a GDP 80 százaléka alá az államadósságot a magyar kormánynak az IMF-hitelek visszafizetésével, máris emeli vissza.

Az Államadósság Kezelő (ÁKK) Zrt. – a korábbi bejelentéseknek egyébkétn megfelelően – amerikai dollárban denominált 10 éves futamidejű benchmark kötvénykibocsátás megszervezésére adott megbízást a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és Goldman Sachs pénzintézeteknek.

A kibocsátásra és az árazásra a piaci körülmények függvényében kerül sor - jelentette be hétfőn az adósságkezelő, ám a megbízás ténye azt jelenti: hamarosan újabb hitelt veszünk fel, valószínűleg néhány napon belül, de az is lehet, hogy még ma.

Magyarország így a piacról finanszírozza majd magát, igaz, kicsit drágán. A februári dollár-kötvény kibocsátás során 1,25 milliárd dollár értékben adott el Magyarország ötéves lejáratú kötvényt, 3,35 százalékkal fizetve többet a referenciahozamnál (összesen 4,125 százalékos kamatot).  A tízéves kötvény esetében – amelyből kétmilliárd dollárnyi fogyott – a hozamfelár 3,45 százalékpont, a fix kamat pedig 5,375 százalék lett. Ez az IMF-től felvett hitelek esetén szakértők szerint 2-3 százalékponttal alacsonyabb lett volna a szakértők szerint, miközben akkor más - hasonló hitelosztályzatú – országokhoz képest is drágábban hoztuk el a pénzt. 

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint most is igencsak atraktív lesz az árazás, egyáltalán nem tűnik olcsónak az új dollárkötvény. Az adatok szerint a 10 éves amerikai papírok hozama fölött 350-360 bázisponttal kínálják a magyar papírt. Ezek alapján 6,2-6,3 százalékos hozam alakulhat ki (vagyis még a feburárinál is drágább lesz a papír). A másodpiacon a tíz éves hazai dollárkötvények most 5,7 százalékon forognak, s a forintkötvények is 5,8 százalékos hozam mellett kelnek el. Vagyis ennek fejében kicsit furcsa, hogy ilyen sokat fizet Magyarország a hitelért. Ez azt jelzi, hogy az állam nagyon szeretné értékesíteni a csomagot – tette hozzá. Amennyiben azonban nagy lesz a kereslet, akkor ennél a szintnél még lehet lejjebb szorítani a hozamot – jegyezte meg Gabler.

A piacra dobandó mennyiséget még nem lehet tudni; korábban egymilliárd dolláros csomagról is volt szó, ám alig egy hete Varga Mihály nemzetgazadsági miniszter nyilatkozott úgy a Bloombergnek: a legutóbbi februári aukcióval az volt a szándék, hogy kétmilliárd dollár bevételre tegyen szert az állam, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevő részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is. Gabler megjegyezte: amennyiben a közelmúlt nyilatkozatai alapján a leginkább valószínűsített kétmilliárd dolláros aukciót bonyolítanának le, akkor a GDP arányos bruttó államadósság mintegy 1,5 százalékkal emelkedne (vissza 80 százalék fölé).

Mindenesetre a hangulat elég jó egy ilyen aukció lebonyolításához, az ÁKK jókor lép a piacra, ha sikeres kibocsátást szeretne tartani. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed élén hamarosan változás lesz. Immár biztosra vehető, hogy Ben Bernanke-t Janet Yellen váltja. Ez a személyi változás egyben azt is valószínűsíti, hogy amíg a csere nem zajlik le, addig a Fed nem nyúl hozzá, a havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjához. Ez pedig kellő erőt ad a piacoknak, amely a hangulatot is javítja.