Februárban a szökőnapot és a „túlzott meleg” miatt takaréklángra állított energiaszektort tették felelőssé a termelés csökkenéséért, ám márciusban ezekkel az érvekkel már nem operálhat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A recept vélhetően a szokásos volt, azaz a járműgyártás területén mutatkozó erősödés próbálta eltüntetni a számítástechnikai, elektronikai és optikai termékek gyártásánál hosszú hónapok óta megfigyelt termeléscsökkenés hatását.

Elemzők szerint az idei évet is elsősorban ez a kettősség jellemzi majd, de abban a nincsen vita, hogy a beinduló új autóipari kapacitások, itt is elsősorban az új győri Audi-üzem nyárra tervezett beállásával erős pozitív löketet kap az ipari termelés, amelynek értéke éves szinten egy és négy százalék közé tehető.

A kimutatásnak azonban van pozitív olvasata is: az ipar márciusban a februárinál minimálisan, 0,4 százalékkal nagyobb teljesítményt mutatott fel, ezzel immár harmadik hónapja folytatta emelkedő sorozatát, azaz a gyárleállások miatt katasztrofálisan sikerült decemberi teljesítményének korrekcióját.

Ez – az ipar kiemelkedő súlyát tekintve a hazai gazdaságban – azt is jelentheti, hogy technikai értelemben kikerülhettünk a recesszióból az idei első negyedévben. A technikai recesszió azt jelenti, hogy legalább két egymást követő negyedévben csökkent a gazdaság kibocsátása, GDP-je a megelőző három hónapéhoz képest.

Magyarország egy 2012 harmadik negyedéves 0,4, majd az ezt követő 0,9 százalékos teljesítményromlással megfelelt ennek a követelménynek. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a gazdaság az egy évvel ezelőtti szintnél jobban teljesített volna, csupán ledolgozott valamennyit az összeszedett hátrányából.

Ami a kilátásokat illeti, a külső, elsősorban a fő felvevőpiacunkat képező euróövezeti konjunktúra lehetőségét számszerűsítő bizalmi és menedzserindexek alakulása egyelőre arra utal, hogy az első negyedévet még recesszióban töltötte az eurózóna, de a második félévtől már erőteljesebbé válhat a kilábalási folyamat.

Az Európai Bizottság pénteken ismertetett tavaszi prognózisa sem ígér túl sok jót 2013-ra, az euróövezet gazdasága 0,4, az EU egésze pedig 0,1 százalékkal zsugorodik. Brüsszel szerint Magyarország átlagon felüli teljesítményt nyújt az idén, a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékra várt bővülése erre utal.

Megállapításuk szerint a fogyasztói bizalom érezhető visszatérése csak jövőre várható, addig a külső piacok – azaz a kitörés előtt álló amerikai gazdaság és a növekvő ázsiai kereslet – igényei szabják meg elsősorban Európa gazdaságának fejlődési irányát. A tengerentúlról befutó megrendelések mellett 2014-ben az európai polgárok pénztárcája is szélesebbre nyílik, s ez a fogyasztási többletigény – a megszorítások politikájának sutba dobásával párosulva – az euróövezetet 1,2, az EU egészét pedig 1,4 százalékos növekedésre serkenti. A feldolgozóipari exportra építő Magyarország itt hozza majd az uniós átlagot.