Megint a hazai cégeken csattan a rezsiostor
A hazai energiaszolgáltatók a 2013 október 31-ét követő időszakban az azt megelőző tarifának legfeljebb 88,9 százalékát kérhetik el lakossági fogyasztóiktól - derül ki (ennél kissé kacifántosabban) Németh Szilárd fideszes rezsibiztos önálló képviselői indítványából, amely péntek este került fel a parlament honlapjára. A szabály alapdíjra és energiadíjra egyaránt vonatkozik.
Az immár hivatalossá vált terv megfelel a Fidesz politikusai - mások mellett a kormányfő - által az elmúlt hetek rezsikampányában hangoztatottaknak. Az irat ugyanakkor nem kormány-, hanem önálló képviselői indítvány. A Fidesz által igen gyakran alkalmazott módszer révén megkerülhetők bizonyos parlamenti egyeztetési szintek.
Az indítvány szerint az áramárcsökkentés egy részét az teszi ki, hogy mostantól a szolgáltatók nem szedhetik be a lakosságtól a valójában az állami Vértesi Erőmű életben tartására fizetett, kilowattóránként (kWh) 8 filléres úgynevezett "szénipari szerkezetátalakítási támogatást", a villamosipari dolgozók kedvezményes tarifáját fedező, kWh-nként 7 filléres úgynevezett "kedvezményes árú villamosenergiaellátás-támogatást" illetve a távhőcégek támogatására szolgáló, kWh-nként 1 forint 31 fillérre rúgó úgynevezett "kapcsolt termelésszerkezet-átalakítást".
Ez együtt egy forint 46 fillér, ami a bruttó nappali, - szolgáltatótól függően - körülbelül 42 forintos kWh-nkénti tarifának mintegy 3,5 százaléka.
Ennek ellentételezéseként a nem lakossági - tehát jellemzően céges - fogyasztók díjai rendre 8 fillérről 17 fillérre, 7 fillérről 20 fillérre illetve 1,31 forintról 1,71 forintra emelkednek.
Így tehát mind a Vértesi Erőmű, mind a villamosipari dolgozók, mind a távhőcégek megnyugodhatnak. Hogy ennek mekkora céges áramáremelés az ára, a változó áraik miatt nehezen becsülhető, de az bizonyosan minden cég esetében több százalékra rúg.
Indoklásában a képviselő megjegyzi, a rezsicsökkentés nem energia- hanem társadalompolitikai intézkedés. Ugyanakkor Orbán Viktor kormányfő többször kifejezte abbéli óhaját, hogy a rezsicsökkentést a nem lakossági szektorban is érvényesíteni kell, hisz a cégek versenyképességének csökkentése az egész magyar gazdaságra, így a munkahelyekre is kedvezőtlen hatást fejt ki. Mindazonáltal az Orbán-kormány eddig szinte minden, hatáskörébe tartozó intézkedésével növelte a vállalkozók energiaterheit.
A lakossági csökkentés fennmaradó részét pedig a jelek szerint januárhoz hasonlóan ismét az áram- és gázszolgáltatóknak kell kiköhögniük. Legalábbis a tervezetben nincs arra vonatkozó kitétel, hogy az áram- és a gázszolgáltatók továbbháríthatják-e az alacsonyabb díjakat a nekik energiát beszállító Magyar Villamos Művek felé.
A távhőcégeknek a januári 10 százalékos fűtésdíjcsökkentésen elszenvedett veszteségeit az állam a már említett "kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjból" nagyrészt kompenzálta. Az iparág egyelőre nem tudja, hogy november 1-től növekszik-e, és ha igen, mennyivel az újabb csökkentés miatti támogatásuk.
A tervezet rögzíti, hogy a közműhivatal az eddigi évi egy helyett bármikor új rendszerhasználati díjakat szabhat. Ez az áramszámla körülbelül fele, a gázszámlának pedig mintegy 20 százaléka.
Mindezek mellett egy mélyen energiaszakmai, de kevéssé ideillőnek tűnő kitétel is került a javaslatba.
Eszerint mostantól, amelyik gáztárolócégnek van legalább 120 millió köbméter "mobilgázzá átminősített párnagáza", azt a szakminiszter rendeletére köteles könyv szerinti értéken eladni.
Ez egy régi szakmai vita, melynek leegyszerűsített olvasata, hogy ha egy tárolóból kiszívják a benne tárolt "párnagázt" (ez lényegében a ki- és betermelt mobilgáz alatti gázréteg), akkor rövid távon pénz áll a házhoz, egyszersmind viszont a gáztároló működésképtelenné válik, hisz onnantól nincs, ami alulról kinyomja a gázt a felszínre. Jelenleg ennek megfelelően ismereteink szerint egyik hazai gáztárolóban sincs "mobilgázzá átminősített párnagáz". Ugyanakkor hétfőn az MVM tulajdonába kerülhet az összes hazai gáztároló.
