Brüsszel fő érve az volt, hogy az egyesült tőzsde az európai határidők piacokon akár 90 százalékos részesedést is kihasíthatna magának, ami messze meghaladja az egészségesnek tartott mértéket, s kiszoríthatná a rivális kereskedési rendszereket erről a kockázatos, de jól jövedelmező piacról.

Reto Francioni, a Deutsche Börse vezérigazgatója ezt másként látja, szerinte a döntéssel a bizottság megfosztja Európát attól, hogy a világviszonylatban is versenyképes, erős tőzsdére tegyen szert. Csalódott a NYSE Euronext elnöke, Jan-Michiel Hessels is, aki szerint a bizottság tévesen értékeli a határidős piacokat, de nincs mit tenni, tovább kell lépni. Ahhoz ugyanis kevés reményt fűz, hogy az Európai Bíróság megváltoztatná a bizottsági döntést.

Pedig a bizottság hajlott volna az engedély megadására, de ahhoz vagy a Deutsche Börsének kellett volna megválnia határidős kereskedési platformjától, az Eurextől, vagy a NYSE-nek a hozzá tartozó Liffétől – emlékeztet a USA Today internetes kiadása. Ezt a feltételt azonban sem a németek, sem az amerikaiak nem tartották elfogadhatónak.

Így viszont gyakorlatilag merő formalitásnak bizonyult a Joaquín Almúnia versenyügyekért felelős biztos kézjegyével ellátott verdikt. Annál is inkább, mert egy szakértői előkészítő csoport már korábban ugyanezt az elutasító véleményt fogalmazta meg Brüsszel számára. A tőzsdék egyébként azzal védekeztek, hogy a határidős ügyletek zöme közvetlenül a bankok és a befektetők között köttetik és nem a tőzsdei kereskedési platformokon, ám ez az érvelés nem győzte meg Brüsszelt.

Így tehát meghiúsult az egy éve bejelentett egyesülési szándék, amely arról szólt, hogy a Deutsche Börse 10 milliárd dollárért megveszi a NYSE Euronextet. Az amerikai cég kötelékébe tartozik a New York-i tőzsde mellett a párizsi, a lisszaboni, a brüsszeli és az amszterdami börze.