Az Orbán-kabinet elfogadja az ­Európai Uniónak a hazai energiaárakra vonatkozó igényeit, és jövőre forrásokat csoportosít át a hazai energiaszolgáltatók irányába, de ez nem járhat a lakossági energiaárak emelésével – tudtuk meg.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter november 5-én kilátásba helyezte, hogy a kormány november ­18-i ülésén a hazai energiaárakat érintő ­kötelezettségszegési eljárásokról végérvényes, a lakossági rezsi szintjét hosszú évekre befolyásoló döntést hoz.

A Miniszterelnökség erről kérdésünkre azt ­írta, hogy a kormány a kérdést több szempontból elemzi, és még nem hozott döntést.

Nem nőhet a számla Veres Viktor

Értesülésünk szerint a kabinet ­2017-i hatállyal hajlandó elismerni áralkotó költségként a tranz­akciós illetéket, a társaságokra kivetett vezetékadót – ezt akár el is törölheti –, és egységesítheti a vezetéktarifákat is. Ez az áramszektorban 50, a gázágazatban 80 milliárdos átrendezést igényel. Azért, hogy ne okozzon lakossági áremelést, tovább növelhetik a lakosságon kívüli kör energiaár-terheit. A jövőre esedékes gázipari „költség-felülvizsgálat" is alkalmat ad költségcsökkentésre.

Tovább terhelhetik az állami, MVM-tulajdonú gáznagykereskedőt is, amelynél a csökkenő orosz gáztarifa és a változatlan hazai árak közötti egyre nagyobb haszon gyűlik. Valós lehet tehát az a kormányzati érv, hogy az Orbán-kabinet az uniós eljárások miatt nem érvényesítette a hazai lakossági energiaárakban a nemzetközi olajárak megfeleződését. A multikhoz irányított pénzt így végső soron a lakosságtól vonják el.