Oszkó Péter az adócsökkentést sem tartja kizártnak

Hónig Péter

Az Országgyűlés költségvetési bizottága 16 igen és 13 nem szavazat mellett támogatta Oszkó Péter pénzügyminiszteri kineveztését. A meghallgatáson olykor éles, néha személyeskedő véleménynyilvánítások is elhangzottak.

Varga Mihály, a bizottág fideszes elnöke felvezetőjében úgy fogalmazott: vakmerőségről tesz tanúbizonyságot, ha valaki a jelenlegi helyzetben vállalja a kihívást, hiszen mára megroggyant az államháztartás, kiszáradt az állampapírpiac, gyenge teljesítményt produkál a tőzsde, ráadásul vissza kell szerezni a külföldi befektetők bizalmát is. Oszkó Péter az elnök szavait “személyes biztatásnak” vette. A leendő pénzügyér már beszéde az elején leszögezte, a konkrét programpontokat nem ismertetheti. Emiatt többen bírálták, de Oszkó Péter úgy reagált, hogy pontos elképzelésekről az első, e hétre tervezett kormányülés után tud beszélni, addig csak a személyes véleményével szolgálhat. Hozzátette: a költségvetés alapvetően egyensúlyi pályán van, és intézkedéseivel ezt fenn is tartja majd. Olyan lépéseket kell tenni, amelyek csökkentik az eladósodottságot, erőltetni kell a költségvetési megtakarításokat, s a szociális kiadások lefaragása sem halogatható tovább, hiszen szociális célokra Magyarország a GDP négy százalékával fordít többet mint a visegrádi országok átlagosan.

Hangsúlyozta: a romló recessziós kilátások miatt forrásaink fogynak. Ami megvan, azt mindenek előtt az aktivitás növelésére, a gazdaság fehérítésére és a foglalkoztatottság megtartására és esetleges növelésére kell fordítani, ezt figyelembe véve változtatható az adórendszer is. Hasonlóan vélekedett Herczog László munkaügyi miniszterjelölt is a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előtt, noha, Oszkó véleményével némileg ellentétesen úgy fogalmazott: a korábbi célnak, a foglalkoztatás bővítésének most háttérbe kell szorulnia. Herczog miniszterré választását a bizottság 10 igen, 8 nem szavazat mellett támogatta.

A pénzügyi tárca várományosa szerint adóátrendezésről és – a lehetőségekhez mérten –adócsökkentésről is szó lehet, de konkrét kulcsokat nem közölt. Megismételte: kinevezése esetén a pénzügyminiszteri szerepet csupán egy évre vállalja, és azt kizárólag szakmai válságkezelési feladatnak tartja. Szavai szerint kevés az idő egy átfogó adóreformra, mindössze a kezdeti lépéseket tudják megtenni, amelyek egy hatékony költségvetési politika alapjai lehetnek.

Egyik válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: ez csak segíti munkáját, hiszen nem kell azzal foglalkoznia, hogy mostani lépései jövő tavasszal milyen hatással lesznek politikai népszerűségére. Egy fideszes kérdésre reagálva elmondta, hogy az önkormányzati rendszerben is lát lehetőséget a spórolásra.

Tállai András fideszes honatya felvetésére válaszolva megjegyezte: a tavaly októberben aláírt IMF-szerződés biztosítja, hogy az ország megfelelő válságkezelő csomagot készítsen. Hozzátette: ezeket a lépéseket a krízistől függetlenül is végre kellene hajtani, a válság csak siettette a szükséges változásokat. A bürokratikus és – egyes képviselők szerint – visszásságokra okot adó adórendszerről Oszkó elmondta: múltjából adódóan komoly tapasztalata van e területen. Szerinte az APEH-et segíteni kell abban, hogy vizsgálata nem merüljenek ki a formai bírságolásokban, hanem tartalmi és valós megállapításokat tegyen a hatóság.

A pénzügyminiszter jelölt – saját megfogalmazása szerint – ugyanakkor tele van ötletekkel, amelyek mérsékelnék az adókikerülés lehetőségét. Mint mondta, a jövedelmet terhelő adók helyett a vagyonadóztatás felé kell elmozdulni. Kóka János felvetésére reagálva megjegyezte: az említettek mellett a kis- és középvállalkozások likviditásának javítását kiemelt feladatának tartja.

Oszkó Péter szerint a módosítások társadalmi elfogadtatottságát az átlátható kormányzati munkával biztosíthatják. Eddigi munkaadójának, a Deloitte tanácsadócégnek nem adnak további megbízásokat – emlte ki. Bajnai Gordonnak pedig azt javasolta, hogy a Postabank könyvvizsgálói és a magyar állam között zajló per fejleményei mostantól ne tartozzanak a Pénzügyminisztérium (PM) hatáskörébe. Személyügyi kérdésekről egyelőre nem döntött, még nem is járt a PM-ben.

A miniszterjelölt szerint nem szolgálja a versenysemlegességet az Eva és az Ekho, de megszüntetésük csak akkor lehetséges ha az adórendszer annyira átalakul, hogy ezekre már nem lesz szükség.

A hatékony foglalkoztatáspolitika a partnerségen múlik

Gazdasági válságban a munkahelyek megőrzése a legfontosabb, a korábbi prioritásnak, a foglalkoztatás bővítésének kicsit háttérbe kell szorulnia - mondta Herczog László munkaügyi miniszterjelölt az  Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén . A miniszterjelölt hangsúlyozta: a hatékony foglalkoztatási politika a partnerségen is múlik. Herczog László kijelentette: kész mások véleményét is befogadni, az együttműködés számára kiemelt jelentőségű, és lát esélyt arra, hogy ez megvalósuljon.

Herczog László úgy fogalmazott: sajátos helyzete van, mivel a rendszerváltás óta minden kormányban dolgozott, és tudja, hogy a mindenkori kormányokat pozitív törekvések vezérlik. Bár a felszínen óriási ellentétek láthatóak a jobb és a baloldali képviselők között, a napi gyakorlatban ez azonban közel sem annyira éles - fejtette ki, hogy egyebek mellett miért lát jó esélyt az együttműködésre.

A jelölt önmagában a munkát terhelő járulékok csökkentését nem tartja csodaszernek, véleménye szerint a rendelkezésre álló eszközöket kombinálva kell alkalmazni a hatékony foglalkoztatási politikához. Mint mondta, nagy jelentőséget tulajdonít a hátrányos helyzetűek számára szóló, speciális járulékkedvezmények alkalmazásának, az általános járulékcsökkentés mellett. Herczog László elmondta, sok tekintetben elavult a Munka törvénykönyve, így a szociális partnerekkel egyeztetve szükségesnek tartja a jogszabály rekonstrukcióját. Hozzátette: elengedhetetlen a foglalkoztatás rugalmassága.

Bernáth Ildikó, a bizottság fideszes alelnökének felvetésére a jelölt elmondta: valóban igaz, hogy a foglalkoztatás 1 százalékos növeléséhez 3 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülés szükséges. Hozzátette, hogy éppen ezért szűnnek meg most, a válság miatt munkahelyek Magyarországon is. Megjegyezte: ez nem magyar sajátosság, a világ fejlettebb felén is hasonló jelenségek történnek. Ismertette: számítások szerint a gyes, gyed tervezett módosítása a jelenleg 166 ezer gyesen lévő közül 70 ezret érint. A számítások szerint a 70 ezerből 50 százalék várhatóan vissza tud térni a munkaerőpiacra, 30 százalék fordulna segélyért és 15-20 százalék lenne azok aránya, akik újabb gyesért folyamodnának.

Azon ellenzéki felvetésekre, hogy hogyan tudják a munkahelyeket megőrizni, mikor számos tervezett kormányzati intézkedés hatása éppen a munkahelyek megszűnéséhez vezethet, a jelölt azt mondta: összehangolt kormányzati munkára van szükség. Célja, hogy valamennyi kormányzati előterjesztésnél érvényesítse a foglalkoztatási szempontokat.

Herczog László jó javaslatnak nevezete Magyar Bálint (SZDSZ) azon felvetését, hogy szükség lenne roma ügyekért felelős miniszteri biztos kinevezésére, hozzátéve, hogy egyeztetések után kíván érdemben visszatérni a kérdéshez. Azokra az ellenzéki kérdésekre, hogy melyek azok a lépések, amelyeket máshogy csinálna miniszterként, mint elődei, Herczog László azt mondta: korábban a szakmai előkészítések idő hiányában nem mindig történtek meg. A javaslatok alapos előkészítése számára kiemelt hangsúllyal bír - jegyezte meg. 

Tiszta verseny, felelős cégek

A képviselők többsége támogatta Hónig Péter kinevezését közlekedési, hírközlési  és energetikai miniszterré az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai  Bizottságának szerdai ülésén. A szocialista és SZDSZ-es képviselők 16 igen szavazata mellett 12-en szavaztak nemmel és egy képviselő tartózkodott. A bizottság elnöke, Podolák György javaslatára Hónig Pétert egy hónapon belül ismét meghallgatják, amikor a szerdán feltett kérdésekre részletesen is válaszolhat.

A miniszter-jelölt elmondta: az őszinteséget, a stabilitást, az átláthatóságot, a költségvetési takarékosságot és a minőséget tekinti alapelveknek. Nagy stratégiai tervekre most nincs szükség, a meglévőket kell hatékonyan végrehajtani - tette hozzá. Ellenzéki képviselők azonban hiányolták a hosszú távú stratégiai  elképzeléseket.   Hónig Péter közölte azt is, hogy a minisztériumban nem tervez változtatást, amit azzal indokolt, hogy nagy költséggel és csak hosszabb távú előnyökkel járna.

A hírközlésért is felelős miniszterjelölt ezen a területen a tiszta verseny feltételeit, a cégek felelősségvállalását és a fogyasztóvédelmi tevékenység javítását tartja a legfontosabbnak. A közlekedési ágazatban a közösségi közlekedés fejlesztése áll a középpontban - mondta. Emlékeztetett arra, hogy jelentős európai uniós források állnak rendelkezésre a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésére, amelyek felhasználásában a hatékonyság, az átláthatóság, a szigorú ellenőrzés és a minőség kapja a központi szerepet. Hónig Péter a közösségi közlekedés  finanszírozásában példaként a régi európai uniós államokat említette, ahol az állam vásárolja meg a szolgáltatást, figyelembe véve, hogy az ezzel összefüggő költségvetési kiadások más területen megtérülnek. Az energiaügyek területén az ellátásbiztonság és a  környezetvédelem, nevezetesen az alternatív energiaforrások   kérdését nevezte a legfontosabbnak.        

A képviselői kérdések jó része részleteket firtatott, többek  között azt, hogy hol tart a magyar állam és a német E.ON magyarországi leányvállalatának elszámolási vitája. Podolák György közlése szerint erről várhatóan szeptemberre megállapodás születik. A még megválaszolatlan kérdések között szerepelt az is, hogy a  miniszter-jelölt miként akarja megvédeni a Mol-t, tervezi-e  privatizálni a Volánt, illetve a gáz árának emelését. A várható  költségvetési megszorításokkal kapcsolatban óvták a leendő  minisztert attól, hogy a közlekedés finanszírozását illetően a  "fűnyíró elvet" alkalmazzák, vagy, hogy az energiahatékonyságot és takarékosságot szolgáló támogatásokat megkurtítsák.

Támogatta Gráf kinevezését a mezőgazdasági bizottság

Támogatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterré történő  kinevezését az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán, 12  igen, 10 nem szavazat mellett. A miniszterjelölt - jelenlegi agrárminiszter - egyéves válságkezelő programját ismertetve kiemelte az agrárágazat  finanszírozhatóságának biztosítását.
Elmondta azt is, hogy az út a munkához program keretében az  agrárágazatban mintegy 3-5 ezer új munkavállalót lehet majd  alkalmazni szezonális munkákra. További 5-10 ezer munkahely jöhet  létre Gráf József szerint az ágazathoz kapcsolódó  közmunkaprogramoknak köszönhetően.

Célnak nevezte a munkaintenzív alágazatok, például a zöldség- és  gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés gyorsabb fejlődését  is.
Gráf József nagy eredménynek tartotta, hogy az ágazattól a  válságkezelés költségeihez való hozzájárulás címén a kezdetben  tervezett 57 milliárd forinttal szemben, csak 33 milliárd forintot  vonnak el.

Az ágazat finanszírozhatósága érdekében a tárca a Magyar  Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen hitelprogramot dolgozott ki,  amelynek keretében 60 milliárd forint áll rendelkezésre a  gazdálkodók finanszírozásának támogatására. A hitelprogramok között  megemlítette a búza forgóeszköz-hitelt, továbbá a termelői  értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) számára biztosított  forgóeszköz-hitelt, valamint a fejlesztéseket segítő hitelprogramot  is.
Gráf József jelezte: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program  (UMVP) keretében ugyancsak számos fejlesztési cél valósulhat meg, a  gépberuházástól az állattartó telepek korszerűsítésén át, a falusi  turizmus fejlesztésén keresztül, a vidéki örökség megőrzéséig. Erre  a célra eddig mintegy 103 milliárd forintot fizetett ki a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Az idén még az UMVP  forrásaiból további 150 milliárd forintot kaphatnak pénzügyi  segítségként a gazdálkodók, jövőre pedig ez az összeg eléri majd a  tervek szerint a 160 milliárd forintot.

A miniszter képviselői kérdésekre válaszolva közölte: a  területalapú támogatás mértéke az idén nem csökken, valamelyest  növekszik is a múlt évhez képest: 2009-ben az egy hektárra jutó  támogatás összege eléri a 43.000 forintot, míg 2008-ban 42.106  forint volt hektáronként. Az ágazat támogatása összességében eléri a  258 milliárd forintot, szemben a múlt évi 233 milliárd forinttal.

Aláhúzta: a válság a többi ágazatnál kevésbé sújtja a  mezőgazdaságot, ezen a területen nem lehet nagy visszaeséssel  számolni sem bel-, sem külföldön. A miniszter mindezt azzal  támasztotta alá, hogy a múlt évben az ágazat exportteljesítménye  soha nem látott mértékűre nőtt, elérte az 5,7 milliárd eurót. Ebből  1,9 milliárd euró volt a többlet. Gráf József úgy vélte ez a  tendencia az idén is folytatódhat az első három hónap adatai  alapján. A magyar árukra ugyanis mind bel-, mind pedig külföldön van  fizetőképes kereslet. Ezért szerinte az ágazatot nem visszafogni,  hanem fejleszteni kell.

Képviselői kérdésekre válaszolva elmondta azt is: a tejkvóta  uniós növelésekor Magyarországnak nem volt mozgástere, ezért  szavazta meg az emelést.
Jelezte, hogy újra tüzetesen megvizsgálja az MVH működését annak  érdekében, hogy a kifizető ügynökség minden gazdálkodó számára  lehetőleg időben fizessen. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az  MVH éves pénzforgalma egy közepes magyarországi bank  pénzforgalmával, azaz mintegy 500 milliárd forinttal egyenlő.

Támogatta Szabó Imre kinevezését a környezetvédelmi bizottság

Támogatta Szabó Imre ismételt kinevezését a Környezetvédelmi és Vízügyi  Minisztérium (KvVM) élére az Országgyűlés környezetvédelmi  bizottsága szerdán, 11 igen szavazattal, 8 ellenszavazat mellett.
Szabó Imrét a testület 19 tagja közül a szocialista és szabaddemokrata képviselők, valamint Császár Antal független  képviselő tartotta alkalmasnak a zöldtárca vezetésére, míg a  testület fideszes és kereszténydemokrata politikusai, illetve a  szintén független Katona Kálmán a kinevezés ellen szavazott.
Szabó Imre, bizottság előtti meghallgatása során reményét  fejezte ki, hogy a környezetvédelem a jövőben is mentes maradhat a  "pártpolitikai csatározásoktól".
Hozzátette: miniszterré történő kinevezése előtt hosszú éveket  töltött a civil szférában, ezért munkája során "természetes szövetségesének" tartja a zöldmozgalmakat is.