Az IMF-tárgyalások megkezdődését követő forinterősödés és hozamcsökkentés nem homályosította el valamennyi monetáristanács-tag látását. Az július 24-ei ülés most közzétett rövidített jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a tagok inkább az óvatosságot helyezték előtérbe, a nemzetközi piacokon tapasztalt feszültségek, a spanyol tartományi csődök és maga Spanyolország uniós megsegítésének lehetősége is ezt indokolta.

Ugyanígy vélekedtek az elemzők, akik a december vége óta 7 százalékon álló alapkamat tartását várták a monetáris tanácstól. Az ülés előtt pár nappal Gerhardt Ferenc és Kocziszky György, a tanács kormánypárti támogatással delegált tagjai úgy nyilatkoztak, hogy nem látják akadályát a kamatcsökkentési periódus megkezdésének. Erre reagált Király Júlia MNB-alelnök – tisztségéből adódóan a tanács tagja –, aki óvatosságra intett a kérdésben.

Miután a héttagú tanácsban négy külsős, tavaly tavasszal beszavazott tag van, akaratukat át tudnák vinni a szavazáson. Különösen úgy, hogy Cinkotai János február óta minden ülésen a kamat 25 bázispontos csökkentése mellett kardoskodott, s ezt tette most is. A mérleg nyelvének tartott Bártfai-Mager Andrea nem szólalt meg nyilvánosan, viszont az ülésen a kamattartás mellett voksolt. Ugyanígy tett Gerhardt Ferenc, azaz revideálta korábbi álláspontját. Simor András jegybankelnök és helyettesei, Király Júlia és Karvalits Ferenc „szokásosan” a tartásra szavaztak, így alakult ki az 5:2-es arány.

Az elemzők döntő többsége úgy látja, hogy az IMF-tárgyalások sikeres lezárulta után lehet megkezdeni a fokozatos kamatcsökkentést, s ha ez novemberig megtörténik, akkor az év végére 6,50-6,75 százalékra is mérséklődhet az irányadó ráta.