Megfizet, aki nem fizet

A készülő kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében az Európai Bizottság szerdán változtatásokat kezdeményezett a késedelmes fizetésekre vonatkozó irányelvekben, s érdemi szigorítást, büntetést sürget. A javaslatokat még a miniszteri tanácsnak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de a jövő év elejére lehet valami a dologból.

Felfoghatatlanul nagy összegre rúgnak az Európai Unióban a vállalatok közötti, illetve a cégek és a hatóságok közötti késedelmes fizetések. Günter Verheugen iparpolitikáért felelős biztos szerdán azt mondta, hogy 1900 milliárd eurót tesz ki a határidőn túl kifizetett számlák összege, s ebből 1200 milliárd az állami pénz, a közbeszerzések kifizetésének késői teljesítése. Idézett egy svájci felmérést, amely szerint, ha negyven napnál később kapják meg kisebb vállalkozások a jussukat, akkor hetven százalékban becsukhatják a boltot.

- A késedelmes fizetések megakasztják a vállalkozások fejlődését, és még egyébként életképes vállalatokat is a csőd szélére sodorhatnak, főként, ha kis- és középvállalkozásokról van szó. Sajnos elmondható, hogy a hatóságok fizetési kultúrája mind a mai napig sok kívánnivalót hagy maga után - hangoztatta a biztos. S hozzátette: megengedhetetlen, hogy a hatóságok késve fizetnek. Az új javaslat erőt adhat a gazdasági válság leküzdéséhez is. Verheugen a jó példák közé sorolta Portugáliát, ahol a pénzszűke okozta válság időszakában az állam azonnal fizet, míg Nagy-Britanniában tíz napra csökkentették a határidőt.

A szerdai előterjesztésnek három főbb pontja van. Először is, a számla beérkezte után a hatóságoknak harminc napon belül ki kell egyenlíteniük a számlát, ha nem teszik kamatot fizetnek, megtérítik a behajtási költségeket és az esedékes összeg öt százalékáig kártérítést is lerónak. Másodszor, a vállalkozók között a szerződéskötési szabadságot tiszteletben tartanák, de késedelem esetén a cégek egymástól is követelhetik a kamatot és a behajtási költséget. Harmadszor, a nagymértékben tisztességtelen szerződésekre vonatkozó szabályokat is szigorítják.

A javaslatokat még a kormányok álláspontját képviselő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, de Verheugen szerint erre jó esély mutatkozik a jövő év elején. A tagországoknak át kell ültetniük jogrendjükbe az új irányelvet, s annak megfelelően kell eljárniuk. Ellenkező esetben a Bizottság jogi úton is fellép velük szemben.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.