Megfertőzi a régiót a ciprusi vírus
A szakember szerint az ott alkalmazott módszer, a betétesek megadóztatása komolyan erodálja a befektetői bizalmat, s ennek számos látható jele lesz. Az EU nem kommunikálta kellő határozottsággal, hogy a ciprusi betétadó egyszeri és megismételhetetlen lesz, így az óvatos tőkét már ezzel is távozásra készteti a magas adósságállománnyal veszélyeztetett országokból, pontosan onnan, ahol a külföldi források és az exportlehetőségek biztosítása a gazdasági növekedés legfontosabb kulcstényezője.
A tőkekivonás, a bankrendszer konszolidációjának magas költségei a beruházások, a hitelezés visszaszorulása révén gátolja a növekedést, s innen egyenes út vezet az eladósodásig, az uniós mentőövig.
Zettelmeyer a Bloombergnek adott interjújában 3 százalékos átlagos növekedési rátát becsült arra a 29 felzárkózó kelet-európai országra (számos szovjet, illetve jugoszláv utódállamra), amelyekben az EBRD hiteleivel támogatja a fejlesztéseket. Tavaly 2,6 százalékos volt körükben a növekedés. A prognózisát május elején aktualizálja az EBRD, amely jelentős lefelé irányuló kockázatokat lát a ciprusi események következtében, ugyanakkor ezeknek a hatását az eltelt idő rövidsége miatt rettenetesen nehéz felmérni – ismerte el Zettelmeyer.
A hatodik euróövezeti mentőcsomag legfőbb „várományosának” a szakemberek Szlovéniát tartják, de az EBRD-nél sokkal több esélyt adnak számára ahhoz, hogy reformintézkedésekkel rendbe tegye gazdaságát és megerősítse bankrendszerét, amely az építési beruházásokhoz adott, s a válság miatt bedőlt hitelállománya miatt került nehéz helyzetbe. Szlovénia képes lesz uniós mentőöv nélkül is boldogulni – hangsúlyozta a vezető közgazdász.
Alenka Bratusek, a hivatalát három hete elfoglaló új kormányfő jelezte, hogy készek a megszorító intézkedések bevezetésére annak érdekében, hogy stabilizálják a költségvetés helyzetét és megerősítsék a többnyire állami tulajdonban lévő szlovén bankokat.
A szlovén bankrendszert nyomasztó rossz hitelek állománya megközelíti a hazai össztermék (GDP) ötödét. A bankoknak egy-, a költségvetésnek hárommilliárd eurós többlet finanszírozási igénye lesz 2013-ban a Nemzetközi Valutaalap márciusi felmérése szerint. Ha ezt a forrást Ljubljana ésszerű hozamígérettel be tudja majd szerezni külföldről, akkor időt és életet nyer.
