Helyreállt a régi rend: a magyar külkereskedelmi többlet március óta tartó látványos szűkülése júniusban véget ért, az egyenleg ismét növekedésnek indult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt előzetes adatai szerint a májusban kimutatott 419 millió euró után júniusban 610 millióra ugrott a külkereskedelmi mérleg többlete.

A kivitel a májusi hétmilliárd euróhoz képest hajszálnyival, negyvenmillóval mérséklődött, miközben a KSH az importnál vaskos, 230 millós visszaesést mutatott ki. Ezzel a behozatal közel 6,4 milliárd eurót ért el. Más kérdés, hogy a tavaly júniusi adatokhoz képest mindkét területen előrelépés történt: a kivitel 4,5, az import 3,8 százalékos éves bővülést mutatott.

A magyar áruk és szolgáltatások legfontosabb felvevőpiacán, a külkereskedelmünk 80 százalékáért felelős euróövezetben már májustól érkeznek a konjunktúra gyengülését jelző mutatók. A júniusi, viszonylag magas kiviteli adat még a korábban feladott megrendelések teljesítését, kiszállítását tükrözi. Az import mostani látványos visszaesése viszont már arra utal, hogy a gyorsan visszaeső nyugat-európai megrendelések miatt már a behozatal is gyengült. Ennek oka főként az orosz-ukrán konfliktus.

A csökkenésre magyarázatul szolgál, hogy a magyar kivitel kiemelkedően magas hányada importból származik. Erre a hazai fogyasztás remélt fellendülésének elmaradása is rásegít. A kedden közölt kiskereskedelmi forgalmi adat is csupán 1,3 százalékos növekményt mutatott ki az egy évvel korábbi szinthez képest.

A gyengébb adatok ellenére külkereskedelmi csúcsdöntés várható az idén: a mérleg többlete jó eséllyel meghaladja majd a hétmilliárd eurót.