Ez 14,4 százalékos növekedést jelent, míg a tévécsatornák mindössze 3,1 százalékkal tudták növelni reklámbevételeiket körülbelül 52 milliárd forintra – azaz megtörtént a nagy előzés. A reklámpiac összességében 2,8 százalékkal közel 195 milliárd forintra nőtt tavaly.

Az internetes reklámokat vizsgáló Interactive Advertising Bureau (IAB) adatai szerint digitális reklámeszközökre 56 milliárdot költenek az ügyfelek, ami 14 százalékos növekedés – mondta Novák Péter, az IAB elnökségi tagja. Webes hirdetésben az IAB adatai szerint a globális szereplők utolérték a magyarországiakat: ugyanúgy 28 milliárd forint áramlott be hozzájuk, mint a hazai szereplőkhöz.

Az egyik nagy vesztes tavaly az írott sajtó volt, amelynek bevétele csaknem 7 százalékkal 32,2 milliárd forintra csökkent. Ennél nagyobb visszaesést csak 2011-ről 2012-re mértek – akkor több mint tíz százalékkal apadtak a print költések.

A felmérést készítő Magyar Reklámszövetség azonban pozitív trendet is azonosított ezen a területen: miután a példányszámok zuhanása összességében lényegé­ben megállt, valószínűleg az árbevétel-csökkenés is megtorpan majd. – A régiós országok között egyébként idehaza a legnagyobb a nyomtatott sajtó részesedése a teljes reklámtortából – hívta fel a figyelmet Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének vezetője.

A másik nagy vesztes a rádiós szektor lett: itt három százalékkal összesen 9,1 milliárd forintra csökkent a sugárzott hirdetések értéke. Kültéri megoldásokra 15,1 milliárdot költöttek a hirdetők, ami szintén közel háromszázalékos csökkenés – ez rosszul érinti például a Simicska Lajos vezette Mahir Cityposter várakozásait. Csökkent a direktmarketing-költés is, mégpedig 0,68 százalékkal.

Nagyot ugrottak viszont a mozis költések, igaz, nagyon alacsony értékről: a másfél milliárdos összesített költés húszszázalékos bővülést jelez. Az online reklámra költött összegen belül egy év alatt megduplázódott a mobil reklámköltések összege, s immár eléri a 9,3 milliárdot.