Az ázsiai piacok a péntekkel elstartolt amerikai karácsonyi bevásárlási szezon felől érkező, vártnál kedvezőbb forgalmi statisztikák következtében pozitívan, 0,2-0,3 százalékos emelkedéssel indították a hetet, ezzel szemben a vezető európai tőzsdéket a görög adósságrendezés legújabb fejezetét övező bizonytalanságok töltik el mérsékelt aggodalommal.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek ma délután ülnek össze Brüsszelben, s tárgyalnak arról, milyen formában és feltételekkel kaphatja meg Görögország az esedékes legújabb hitelcsomagot a trojkától, azaz az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A megegyezés szinte kötelező, ugyanis ha a görögök nem jutnak hozzá a 31 milliárd eurós részlethez, az csődhelyzetet eredményezne – nem először.

A londoni tőzsde FTSE 100-as indexe 0,1 százalékkal 5812 pontra esett a korai kereskedésben, hasonló mértékben lefelé kezdett a frankfurti DAX is, 7301 ponton indítva a hetet. Párizsban jobban aggódnak a befektetők, ez 0,3 százalékos esésben nyilvánul meg, a CAC-40-es index 3519 pontra süllyedt. Kora délelőtt valamennyi index megduplázta veszteségét.

Brüsszelben az egyik fő kérdés, hogy milyen forrásból teremtsék elő azt a hiányzó 10 milliárd eurót, ami abból fakad, hogy novemberben újabb két évvel tolták ki azt a határidőt, amire a görögöknek teljesíteniük kell a megbeszélt államháztartási hiánycélt. Ennél jóval lényegesebb téma is terítékre kerül, nevezetesen az adósságot sújtó kamatterhek enyhítése, vagy az tartozások egy részének elengedése.

Egy javasalat szerint a görög GDP-arányos államadósság 2020-as elvárt szintjét 124 százalékra engednék felpuhítani a korábban kikötött 120 százalékról. Ha engedékenyek lesznek az euróminiszterek, akkor Görögország minden bizonnyal megkapja a túléléshez most éppen szükséges 31 milliárd eurót.

Az adósságelengedésről most biztosan nem születik végleges döntés, annál is inkább, mert a Welt am Sonntag és a Spiegel hétvégi értesülései szerint azt Németország eleve elutasítja. Berlin inkább a kamatok csökkentésében látja a megoldást. Amennyiben mégis az adóssághegy felének leborotválásáról döntenének az euróövezeti államok, az azt jelentené, hogy 2020-ra a GDP 70 százalékára csökenne az GDP-hez viszonyított adósság, anélkül viszont 144 százalék maradna az arány.