Hatvanmilliárdos pénzesőről számolt be egy hete Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, közleménye szerint az uniós fejlesztési forrásból tízmilliárdot az onkológiai ellátórendszer fejlesztésére fordítanak, csaknem 50 milliárd forintot pedig arra, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni. A fejlesztésekben legalább 60 intézmény érintett. A bejelentés előtt megjelent Magyar Közlöny részletezi is az infrastruktúra-fejlesztésre szánt TIOP 2.2.6. B keretre benyújtott projektjavaslatok támogatásának jóváhagyásáról született kormányhatározatot, amely szerint 19 kórház és 33,6 milliárd forint érintett az infrastruktúra-fejlesztési pénzesőben.

Az államtitkár által említett 50 milliárd és a kormányhatározatban megjelent 33,6 milliárd forint közötti 16,4 milliárdos lyuk további pályázatok befogadásával feltehetően kitölthető, azonban az eddig megismert pályázati anyagok és maguk a projektek előkészítettsége is jó pár kérdést vet fel, túl azon, hogy egyáltalán teljesíthetőek-e, pótolhatóak-e még a hátralévő időben, azaz év végig a hiányosságok – írja a Napi Gazdaság.

A lap cikke szerint a pályázat előkészítői vagy kellő idővel, vagy kellő szakértelemmel nem rendelkeztek, vagy csak egyszerűen nem tartották fontosnak a koherens adatok közlését. A pályázati anyagok és a megvalósíthatósági terv adatai csak ritkán stimmelnek, az adatok kiigazítására ugyanis majd minden pályázót felszólítottak. A különböző sorokon szereplő számok inkoherenciája mellett olyan alapvető számítások hiányoznak csaknem mindenhol, mint a projekt létjogosultságát, indokoltságát alátámasztó kalkulációk, megvalósíthatósági, megtérülési számítások. Van, ahol nincsenek összhangban a tervezett kapacitások a kapacitásbefogadási kérelmekkel, illetve nyilatkozatokkal, s ez akár a projekt legfőbb célkitűzésének sérüléséhez vezet. Gyakori, hogy a kockázatelemzések is hiányosak.

Jellemző hiányosság, hogy maguk az EU-s pénzzel elérni áhított fejlesztések – infrastruktúra, helyiségek, funkciók, eszközök – sem felelnek meg az érvényben lévő szabványoknak, szakmai minimumfeltételeknek. A bevont tervezők szakértelmét kérdőjelezi meg, hogy a tervezett helyiségek, műtők, öltözők, egyebek egy része méreténél vagy elhelyezésénél, kialakításánál fogva funkcionálisan alkalmatlan az adott feladatra, túl- vagy alulméretezett, egy három műtőre is szűkös területre például sikerült négy műtőt is betervezni, egy másik műtőre pedig az előírtnál kisebb ajtót tervezni. Előfordul, hogy az energiaracionalizálási törekvéseket épp maga a választott épületszerkezet teszi lehetetlenné plusz szigetelés nélkül.