Csaknem négy éve, pontosabban 2009 januárja óta nem mértek olyan alacsony munkanélküliségi szintet az Egyesült Államokban, mint a múlt hónapban, amikor 7,8 százalékra süllyedt a ráta 8,1 százalékról. Az órabérek is növekednek. Elemzők emelkedésre, 8,2 százalékos arányra számítottak. Az adat azért is meglepő, mert különböző gazdasági jelentések szerint az amerikaiak nagy számban tértek vissza a munkaerőpiacra állást keresni. A friss közlemény szerint szeptemberben 114 ezer munkahely keletkezett, ez nagyjából megfelel a várakozásnak, attól függően, hogy melyik hírügynökség által megkérdezett szakemberek átlagos előrejelzését vesszük alapul.

A hír elvileg kedvezhetne Barack Obama elnöknek, aki azonban elvesztette az első televíziós vitát republikánus kihívójával, Mitt Romney-val szemben. A vita egyik központi eleme a foglalkoztatás volt, minthogy még a pénteki munkanélküliségi adat is magasnak tekinthető, s rengetegen kényszerülnek részmunkaidőben dolgozni. A hivatalban lévő elnök javaslata a kongresszus előtt hever, s lényege a járulékcsökkentés, a szövetségi államok támogatása és állami beruházások indítása. Ellenfele 12 millió új munkahelyet ígér, az energiaszektor lehetőségeinek növelésével, adócsökkentéssel, a gazdasági növekedés serkentésével.

Az amerikai jegybank (Fed), amelynek legutóbbi üléséről a jegyzőkönyvet a napokban tették közzé, aggodalommal figyeli a munkaerő-piaci helyzetet, s a munkanélküliségi rátát két százalékponttal magasabbnak tekinti a normálisnál, ám érdemi csökkenést csak a gazdasági növekedés élénkítésével tud elképzelni. Ezért döntött úgy, hogy még több pénzt pumpál a gazdaságba, s havonta negyvenmilliárd dollárért vásárol értékpapírokat, amíg a helyzet nem javul. A nulla százalékhoz közelítő irányadó kamaton pedig 2015 végéig nem változtat.

Az üzleti életet ugyanakkor bizonytalanságban tartja a költségvetési helyzet. Ha az elnökválasztás után a két párt nem tud megállapodni, akkor a jövő év elején életbe lépnek az adóemelő és kiadáscsökkentő intézkedések, amelyek nyomán egy év alatt a nemzeti össztermék több mint hét százalékáról négy százalékra esne a büdzsé deficitje. Ennek következménye viszont recesszió lenne, amely hirtelen befékezné az egyébként lassító világgazdaságot is.