Az emberek 86 százaléka mindig vagy általában megbízhatónak tartja a kisboltokban megvásárolt élelmiszereket, míg a szuper- és hipermarketek, diszkontok megítélése jóval kedvezőtlenebb – derül ki a GKI  Gazdaságkutató Zrt. kutatásából.

Ellenőrzés egy hipermarketben

A márciusban végzett reprezentatív felmérés szerint a szuper- és hipermarketek esetében a lakosság 32 százaléka, diszkontok esetében pedig 30 százaléka többnyire megbízhatatlannak tartja a vásárolt élelmiszereket. A legtöbben a hagyományos piacokról vélekedtek úgy, hogy teljesen megbíznak az ott vásárolt élelmiszerekben.

A csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban az emberek negyede szkeptikus. Tizenhét százalék azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, hét százalékuk pedig egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70 százalékának kisebb kétségi vannak a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze hat százalékuk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.

Az is kiderült, hogy a válaszadók kétharmada vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy a rajta lévő cimkén más, a valóságtól eltérő információ szerepelt. A városokban, főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben.

A vásárlók több mint háromnegyede a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását, és 65 százalékuk a tejtermékeket, tejkészítményeket és a mélyhűtött árukat illetően is jellemzőnek tartja a hamisítást. A a bébiételeket és italok, az alapvető élelmiszereket, az édességeket a válaszadók 20-25 százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából.